Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
VANČONÉ KREMMER ILDIKÓ MAGYAR-SZLOVÁK KÉTNYELVŰ GYERMEKEK SZÖVEGÉRTÉSI PROBLÉMÁI 1. BEVEZETÉS 1.1. A nyelv dekódolási folyamata A gyermek beszédelsajátítása folyamán szoros kapcsolatban fejlődik az ún. artikulációs és a percepciós bázis. Az anyanyelv beszédhangjainak, hangkapcsolatainak hibátlan kiejtését az artikulációs bázis, a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerését, a szavak és a mondatok megértését a percepciós bázis hibátlan működése teszi lehetővé. Két nyelv elsajátítása során a gyermeknek mindkét nyelv artikulációs és percepciós bázisát ki kell alakítania (Grosjean 1982). A bilingvis elsajátítási folyamatok többé-kevésbé megegyeznek a monolingvissel (Meisel 1989; De Houwer 1990, 1995), csak intenzívebbek és nagyobb mentális aktivitást követelnek. A kérdés az, hogy ez a nagyobb mentális aktivitás a nyelvelsajátítás körülményeinek kontextusában milyen hatással van a beszédészlelésre és a beszédmegértésre. 1.2. A beszédmegértés A beszéd gondolataink megfogalmazásának, továbbításának, valamint a gondolatok feldolgozásának eszköze. A beszédet két nagy részre - beszédprodukcióra és beszédfeldolgozásra - bonthatjuk, amelyek egymással összefüggésben, illetőleg relatív önállóságban biztosítják a beszélést és a beszédmegértést. A beszédmegértésben három szint különíthető el: a szóértés, a mondatértés és szövegértés. A beszédmegértés során akusztikai jelsorozatok feldolgozása történik meg, amelyben a hallgató mindazon nyelvi ismeretét felhasználja, amelyek segítségével a végső megértéshez eljut. Amikor a hallgató megért egy szót vagy egy hangsort, nem egyszerűen a jel generálása vagy a jel feldolgozása történik meg, hanem bonyolult részfolyamatok kapcsolataiban a humán beszédkódolási és beszédfeldolgozási rendszer szabályai működnek. A beszédmegértés sajátosan egyesíti valamennyi nyelvi szint eredményét. Ezen belül a szövegértés azt jelenti, hogy megértettük a részleteket és azok összefüggéseit, azaz birtokba vettük a szöveget mint szemantikai/ szintaktikai/gondolati egységet. A szöveg értelmezése azonban ennél többet jelent: az adott szöveget behelyeztük egy tágabb ismeretanyagba és/vagy egy korábban tárolt ismeretanyaggal hasonlítjuk össze (Gósy 2005). Az egyes beszédértési szintek különféleképpen vesznek részt a dekódolási folyamatban a nyelvi információ nagysága szerint. E folyamatok komplex mechanizmusa teszi lehetővé a nyelv megértését és értelmezését. Ha e folyamatok bármely szintjén zavar támad, problémák jelenhetnek meg a beszédészlelésben és/vagy a beszédértelmezésben. 1.3. A beszédpercepció zavarai A beszédpercepciós problémák magyar nyelvű vizsgálatának módját és a korrekció lehetőségét Gósy Mária dolgozta ki (Gósy 1995a). Kutatásai szerint a beszédpercepciós problémák a magyar egynyelvű gyermekeknek meglepően nagy részét, mintegy harminc százalékát érinti.
