Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A magyar és a szlovák nyelv választása... 365 8b. táblázat Az adatközlők szlovák nyelvhasználata Vágsellyén, Dunaszerdahclyen és Losoncon az erősebben központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Szlovákul beszél: Vágsellye Dunaszerdahely Losonc N szám% N szám% N szám% munkahelyen 9 9 100,0 31 14 45,2 35 30 85,7 orvosi rendelőben 23 20 87,0 35 22 62,9 35 34 97,1 a bankban 21 17 81,0 35 5 14,3 36 35 97,2 a postán 20 15 75,0 35 6 17,1 36 35 97,2 bíróságon 6 6 100,0 21 11 52,4 23 22 91,5 hivatalban 19 17 89,5 35 18 51,4 35 34 97,1 rendőrségen 16 14 87,5 25 10 40,0 31 31 100,0 *Megjegyzés: Mivel Vágsellye a felmérés idején nem volt járási székhely, nem lehetett ott bíróság sem. Az adatközlők valószínűleg automatikusan Galántára gondoltak. Ez arra figyelmeztet, hogy a peredi adatközlők esetében nem szabad azt gondolnunk, hogy az adatok valóban tisztán csak e városkára vonatkozhatnak. A legtöbb esetben az egyes csoportok válaszai közt erősen szignifkáns a különbség. Érdekes, hogy szemben az előző csoporttal, az erősen központosított nyelvhasználati színtereken Pered már Losonc mögé szorult, ami egyrészt annak lehet a következménye, hogy Vágsellyén eleve magasabb a magyarok aránya (még inkább Galántán, bár Pozsonyban meg alacsonyabb), másrészt pedig annak, hogy a számukra fontos, otthoni alternatívával nem rendelkező színhelyeken valószínűleg ők is igyekeznek úgy berendezkedni, hogy anyanyelvűket minél többet használhassák. Érdemes megfigyelni, hogy ha e színtereknek megfelelőik vannak is a falujukban, ezek közt többnyire munkamegosztás van (pl. más ügyben megy helyben orvoshoz, más ügyben a járási székhelyen), ill. a munkahely esetében az adatközlők egy része Pereden, másik része pedig Sellyén (vagy máshol) dolgozik. 3. AZ ADATKÖZLŐK NYELVTUDÁSA A magyar nyelvtudásra vonatkozó kérdésben a losonciak vallanak be legkevesebb anyanyelvi szintű nyelvtudást, a dunaszerdahelyiek a legtöbbet, de a különbség nem szigniftkás, s rá-9. táblázat Magyar többségű falusi (peredi) adatközlők nyelvhasználata saját falujukban, az erősebben központosított nyelvhasználati színtereken. (RSS-kutatás 1996; N=36.) Milyen nyelvet használ: N magyart szlovákot szám% szám% munkahelyen 16 16 100,0 10 62,5 orvosi rendelőben 31 30 96.8 11 35,5 a postán 35 35 100,0 3 8,6
