Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
366 Lanstyák István-Simon Szabolcs 10a. táblázat A magyar anyanyelvű adatközlők magyar nyelvtudása saját bevallásuk alapján településtípusok szerint. (RSS-kutatás 1996; N=108.) A magyar nyelvtudás szintje Pered Dunaszerdahely Losonc Összesen szám% szám % szám % szám % jó t 2,9 2 5,6 5 14,7 8 7,6 nagyon jó 0 0,0 2 5,6 2 5,9 4 3,8 anyanyelvi szintű 34 97,1 32 88,9 27 79,4 93 88,6 Összesen 35 100,0 36 100,0 34 100,0 105 100,0 10b. táblázat A magyar anyanyelvű adatközlők szlovák nyelvtudása saját bevallásuk alapján településtípusok szerint. (RSS-kutatás 1996; N= 108.) A szlovák nyelvtudás szintje Pered Dunaszerdahely Losonc Osszesen szám% szám % szám % szám % sehogy sem beszél 0 0,0 i 2,8 i 3,0 1,9 nem beszél, csak ért 0 0,0 2 5,6 0 0,0 1,9 alig néhány szót 2 5,7 1 2,8 0 0,0 2,9 nem nagyonjó 6 17,1 6 16,7 0 3,0 12,5 jó 18 51.4 19 52,8 14 42,4 51 49,0 nagyon jó 5 14,3 4 11,1 11 33,3 20 19,2 anyanyelvi szintű 4 11,4 3 8,3 6 18,2 13 12,5 Összesen 35 100,0 36 100,0 33 100,0 104 100,0 adásul a chi-négyzet-próba érvényessége az alacsony elemszám miatt kétséges. Ugyanakkor a szlovák nyelvtudás esetében mind a „rosszul beszél szlovákul”, mind a „nagyon jól beszél szlovákul” alapján Losonc - Dunaszerdahely - Pered a sorrend, vagyis a perediek vallanak be leggyöngébb szlovák nyelvtudást, holott nekik elvben több lehetőségük van a szlovák nyelv gyakorlására, mint a dunaszerdahelyieknek. A szlovák nyelvtudás esetében a különbség enyhén szignifikáns. A peredieknek a dunaszerdahelyieknél nagyobb mértékű rossz, ill. kisebb mértékű jó szlováktudása némileg meglepő. Úgy néz ki, mintha a szlovákokkal való nagyobb érintkezés eddig inkább csak a magyar nyelvtudás visszaszorulását vagy elbizonytalanodását idézte volna elő a peredi adatközlőkben, odáig még nem jutottak el, hogy szlovák nyelvtudásuk jobb legyen a dunaszerdahelyieknél. Persze az is lehetséges, hogy egyszerűen kisebb az anyanyelvi önbizalmuk, ennek pedig kézenfekvő oka a városiaknál nagyobb fokú nyelvjárási(as) beszédmódjuk. Önbevallásról lévén szó, az adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. 4. TANULSÁGOK, ÖSSZEGZÉS Bár adataink egyik nyelvválasztási helyzetben, ill. nyelvhasználati színtéregyüttesen sem igazán meggyőzőek, összességében mégis feltűnő, hogy a perediek nyelvválasztása többnyire nagyobb mértékben mutat a szlovák nyelv irányába, mint a dunaszerdahelyieké, pedig a dunaszerdahelyiek közül saját bevallásuk szerint többen vannak, akik jobban beszélik a szlovák nyelvet. A nyelvválasztást befolyásoló külső tényezők közül hármat vizsgáltunk: az elsőt a többi beszélő alkotja, a másodikat a nyelvi, ill. társadalmi közeg, annak normái és attitűdjei, a hannadikat pedig a politikai kontextus. Pered nagyobb fokú szlovákossága azzal magyarázható, hogy község lévén, nem annyira önellátó, mint Dunaszerdahely, így annak ellenére, hogy a magyarok részaránya Pereden valamivel még magasabb is, mint Dunaszerdahelyen, a perediek nagyobb mértékben vannak rászorulva a „szlovák világra”, mint a dunaszerdahelyiek; számos ügyüket Vágsellyén, Pozsonyban vagy Galántán intézik, sokan ott is dolgoznak, ezeken a településeken pedig a szlovákok vannak
