Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A magyar és a szlovák nyelv választása...359 3. táblázat Az adatközlők magyar és szlovák nyelvhasználata az aktív magánszférában. (RSS- kutatás 1996; N=108.) Magyar nyelvet használ: Pered Dunaszerdahely Losonc N szám% N szám% N Szám% Khi gondolkodás közben 36 36 100,0 36 36 100,0 36 36 100,0-imádkozás közben 36 34 94,4 36 29 80,6 35 31 88.6 ix számolás közben 36 35 97,2 36 35 97,2 36 34 94.4 ix állatokhoz szólva 35 35 100,0 36 36 100,0 36 33 91,7 káromkodás közben 35 15 42,9 35 25 71,4 35 22 62,9 Szlovák nyelvet Pered Dunaszerdahely Losonc használ'. N szám% N szám% N Szám% Khi gondolkodás közben 36 7 19,4 36 3 8,3 36 8 22,2 i imádkozás közben 36 0 0 36 0 0 35 1 2,9 ix számolás közben 36 10 27,8 36 3 8,3 36 11 30,6 i állatokhoz szólva 35 0 0 36 3 8,3 36 10 27,8 káromkodás közben 35 7 20,0 35 2 5,7 35 13 37,1 Ezeken a színtereken viszonylag egyöntetű nyelvhasználatot tapasztalunk: legszlovákosabbnak Losonc bizonyult, utána Pered következik, majd pedig Dunaszerdahely. Ebben a három említett tényező közül a nyelvi, ill. társadalmi környezet nyomása játszhat szerepet, amely Losoncon a szlovák nyelv választása irányába hat; Pered ellentmondásos helyzetben van (magában a faluban a nyomás a magyar nyelv használata felé „viszi” az adatközlőket, a tágabb környezet, pl. a járási székhely viszont a szlovák nyelv felé), a másik végpont Dunaszerdahely. Az adatok közti különbségek azonban csak a káromkodás esetében kétségtelenül szignifikánsak10: a legtöbb szlovákul (is) káromkodó adatközlő Losoncon van, utána Pered következik, majd pedig Dunaszerdahely. Ennek az lehet az oka, hogy Pereden mint községben a közösségi norma fékezi a káromkodást (Pereden 20 adatközlő nem szokott káromkodni, ezzel szemben Losoncon csak 11, Dunaszerdahelyen pedig 10; a csoportok közti különbség enyhén szignifikáns), így föltehetőleg több adatközlő is később szokott rá a káromkodásra, az iskolában, a hadseregben vagy a munkahelyén, ott pedig nagyobb valószínűséggel történt mindez szlovák nyelven. Ezért lehet az, hogy a perediek közt több a szlovákul (is) káromkodó, mint a dunaszerdahelyiek közt, annak ellenére, hogy Pereden saját bevallásuk szerint kétszer annyian egyáltalán nem káromkodnak. 10. Az összehasonlított csoportokba tartozó adatközlők válaszai közötti különbséget akkor tekintjük szignifikánsnak, ha a p értéke 0,05 alatt van (azaz 5%-nál kisebb a valószínűsége annak, hogy az eltérések a véletlennek tudhatok be), nem szignifikánsnak pedig akkor, ha a p értéke meghaladja a 0,05-öt (vagyis 5%-nál nagyobb az eltérések véletlenszerűségének valószínűsége). A szignifikáns különbségek esetében a különbséget akkor tekintjük erősen szignifikánsnak, ha a p értéke 0,01 alatt van (az eltérések véletlenszerűségének valószínűsége 1%-nál kisebb), s akkor enyhén szignifikánsnak, ha a p értéke 0,01 és 0,05 között van (az eltérések véletlenszerűségének valószínűsége 1-5% között van). A nem szignifikáns különbségek esetében az eltéréseket akkor tekintjük csaknem szignifikánsnak, amikor a p értéke 0,05 és 0,1 között van (a különbségek véletlenszerűségének valószínűsége itt 5-10% között van). A kérdéshez tartozó adatok szignifikanciaszintjét: a, b, c, x (ax, bx, ex), kódok jelölik a táblázatok utolsó oszlopában, a: erősen szignifikáns; b: enyhén szignifikáns; c: csaknem szignifikáns; x: szignifikáns valamilyen szinten (vagy csaknem szignifikáns), de túl sok az 5-nél kisebb várt gyakoriságok száma, s emiatt a khi-négyzet-próba érvényessége kétséges lehet; i: inszignifikáns; (i: egyszerűen inszignifikáns; ix: inszignifikáns, de ugyanakkor túl sok az 5-nél kisebb várt gyakoriságok száma, s emiatt a khi-négyzet-próba érvényessége kétséges lehet).
