Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
358 Lanstyák István-Simon Szabolcs Falu : város, illetve többségi : kisebbségi viszonylatban egyes színtércsoportokon a következő különbségeket tételeztük: 2. táblázat A falu - város, ill. kisebbségi - többségi helyzet feltételezett befolyása az egyes nyelvhasználati színtércsoportokra Kontextus: Magánszféra Kisközösségi szféra Társadalmi szféra aktív passzív kevésbé központosított erősebben központosított a) falu : város b) többségi : kisebbségi elhanyagolható elhanyagolható elhanyagolható csekély elhanyagolható közepes csekély erős közepes erős Magyarázatképpen el kell mondani, hogy falu : város viszonylatban lényeges tényező, hogy Pered egy szlovák többségű központi településhez, Vágsellyéhez8 gravitáló falu, vagyis nem általában „magyar város : magyar falu” helyzetről van szó, hanem „magyar többségű, de szlovák központhoz gravitáló falu és magyar többségű, központként is működő város” helyzetről. „Többségi : kisebbségi” viszonylatban elsősorban két, regionális központként is működő város, Dunaszerdahely és Losonc összehasonlítása gyümölcsöző, de a szlovák többségű, regionális központként is működő város a magyar többségű, de szlovák többségű városhoz gravitáló faluval is összehasonlítható. 2.1. Az adatközlők aktív „egyszemélyes” nyelvhasználata (aktív magánszféra) Ebbe a kategóriába jórészt az egyszemélyes tevékenységfajtákat soroltuk; ezekhez nem tartozik hozzá szükségszerűen másik ember (másik lény igen, természetfölötti személy vagy állat), ezért tipikus esetben, a beszélőnek nem kell tekintettel lennie más emberekre, azaz más emberek nyelvtudására és nyelvi attitűdjeire. Ilyen tevékenység leginkább a gondolkodás, de sok esetben az imádkozás, számolás és az állatokhoz szólás is. A káromkodás egyfajta határeset, mint önkifejezés ide sorolható. Ezért talán ebben a szférában lehet a legjobban tetten érni a beszélő saját nyelvi attitűdjeit (kivétel: a számolás, amely sokszor az iskoláztatás mi - nyelvűségének kérdése). Többségi : kisebbségi helyzet vonatkozásában itt is - mint mindenütt - számolni kell a nyelvi és társadalmi környezet nyomásával, még ha ez valószínűleg más színtércsoportokhoz képest csekély is.9 Az atipikus esetben némi szerepük lehet más embereknek is, főleg az esetleges meghallóknak, ill. - szélső esetben - beszélgetőtársaknak is, s természetesen a politikai tényező közvetett hatását sem lehet teljességgel kizárni, még ha az általában elhanyagolható is. 8. Vágsellye 24 776 lakosából 5 413 volt 1991-ben magyar nemzetiségű, az összlakosság 21,9%-a. Megemlítjük még, hogy a vizsgálat idején a járási székhely még Galánta volt, melynek 16 978 lakosából 1991-ben 6890 volt magyar nemzetiségű, azaz a lakosság 40,6%-a. (Gyurgyík 1994: 150-151.) 9. A nyelvi, ill. társadalmi környezet az összes ide sorolt tevékenységformánál befolyásolhatja némiképpen a nyelvválasztást, még a gondolkodásnál is, pl. az, hogy milyen nyelvű személyekről gondolkodik az adatközlő. Számolni is szokott az ember társas együttcselekvés során, meg imádkozni is, de mégis talán ezeken a területeken van az embernek általában a legnagyobb szabadsága arra, hogy olyan nyelven, ill. nyelveken végezze e tevékenységeket, amelyeken maga akarja.
