Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A kódváltás nyelvtani aspektusának néhány kérdése 347 Mostan izé, most amíg ott vótam, kaptam égy gyerëktü kávét, mondom, milyen jó, csak hordjátok ide! Es ëvëttem, értëd, és nem érdekel. (Gramma) 32. És akkor, viete čo, mondom (.), donesiem [nevet] És akkor, tudja mit, mondom (.), hozok [nevet] (Gramma) A 31. példában a kötetlen beszélgetés résztvevői - bolti eladók - a vevők által fölkínált borravaló és egyéb „figyelmességek” elfogadásáról beszélgetnek. Az adatközlő elmondja, hogy eleinte az ilyeneket megpróbálta elhárítani, de most már nincsenek skrupulusai, nem érdekli őt („nezájem”), hogy erről ki mit gondol. A 32. példában ugyanaz az adatközlő egy másik beszélgetésben elmondja, hogy az egyik vevő olyan árut kért, ami nála nem volt, ezért először nemleges választ adott, aztán viszont arra gondolt, hogy kér máshonnan; a „viete čo” formula tulajdonképpen erre a fordulópontra utal. E példák sorába tartozik a 4. szemelvényben szereplő „meg minden” is. 4. A KÓDVÁLTÁS JELZÉSE A kódváltás akkor jelzett, ha néma vagy kitöltött szünet, hangmagasság-, hangerő-, hanglejtés-, hangszínváltozás, taglejtés, metanyelvi megjegyzés stb. előzi meg, kíséri, illetve követi. Amennyiben a kódváltást semmi nem jelzi, sima vagy jelzetlen kódváltásról beszélünk (Poplack 1988: 218; Bartha 1993: 121, 127, 1999: 122; Lanstyák 2000b: 7; Sándor 2002: 119).43 A kódváltás jelzésének hasonló a szerepe a beszélt nyelvben, mint az írott nyelvben a kurziválásnak vagy az idézőjelnek. Ezenkívül a jelzések a két nyelv találkozási pontján olyan kapcsolódási módokat is elfogadhatóvá tehetnek, amilyenek sima kódváltás esetében többé-kevésbé vagy teljesen agrammatikusnak érződnének. A kódváltás jelzése nem feltétlenül tudatos; az esetek egy részében - talán többségében - egyszerűen a beszéd szokásos kísérőjelenségeiről van szó. Például a nyelvi bizonytalanságot kifejező néma vagy kitöltött szünet (habozás) nem szükségszerűen függ össze a kódváltással, ám ha történetesen egybeesik vele, a hallgató - vagy esetleg csupán a nyelvész - utólag a kódváltásra utaló jelzésként értelmezheti (Lanstyák 2000b: 7). Az alábbi példákban a jelzés különféle típusai fordulnak elő. 33. Például lehet (.) ez a betegség úgy, hogy megszületik vele a gyermek, ugye. (.) Vrodená, vrodené, mikor a anya, ugye, ööö prekonala túto chorobu, és akkor a gyermeke így születik, ugye? Például lehet (.) ez a betegség úgy, hogy megszületik vele a gyermek, ugye. (.) Veleszületett, mikor a anya, ugye, ööö átment ezen a betegségen, és akkor a gyermeke így születik, ugye? (Krcseková 1994: 117) 34. Belföldi ö (..), nem tudom, mi a styk. Belföldi ö (..), nem tudom, mi a styk <=forgalom>. (Debnár 1994: 100) 35. És aztán minden hónapban van zárás (.), és záráskor vannak bizonyos výkaz-ok. Ezt se tudom megmondani magyarul, mi az a výkaz. 43. A sima kódváltást ,jelöletlen”-nek is szokták nevezni (1. Bartha 1999: 122), ez azonban nagyon megtévesztő, mivel jelöletlen kódváltáson elsősorban olyan váltást értünk, amely az adott helyzetben természetes, elvárt, a közösségi normáknak megfelelő, szemben a jelöltnek nevezett szokatlan, mintegy magyarázatra szoruló váltásokkal (Myers- Scotton 1988, 1993). Persze a kettő sokszor egybeesik, hiszen épp a jelöletlen kódváltás marad gyakran jelzetlen (sima), mivel nem igényel magyarázatot, ajelölt kódváltás pedig gyakran jelzett, mert nincs (egészen) összhangban a közösségi normákkal.
