Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A kódváltás nyelvtani aspektusának néhány kérdése 345 vák szinonimák mindegyike expresszív - a stilisztikailag jelöletlen alapigét („udrela ju”) az adatközlő egyszer sem használja. Nemcsak az idézett diskurzusrészletben, hanem az egész diskurzusban meglehetősen kiegyenlített a két nyelvhez tartozó szekvenciák aránya, s így ez a szemelvény - a dolgozatomban közölt példák közt egyedüliként - a kódváltásnak azt az eddig kevéssé kutatott típusát képviseli, amelyre az a jellemző, hogy a két nyelvből származó szekvenciák aránya a diskurzus szintjén nagyjából kiegyenlített, s ebből kifolyólag nem lehet a diskurzus elsődleges, illetve másodlagos nyelvéről beszélni (1. 2.5.). A következő diskurzusrészlet két könyvelő munka közbeni beszélgetéséből való: 23. A: Áno. B: No a teraz to vytie raj! A: De céká! Nem jó mégse, mer céká. Még harmadszor is belemehetünk. B: ENTER-ovű/a si to vtedy? A: Hát, úgy látszik. B: Keď napíšeš nulu, nedá ti to? Nie tak. Len jednu nulu. A: És ide is nulla? B: Hát nula, igen. A: Igen. B: No és most töröld ki! A: De céká! Nem jó mégse, mer céká. Még harmadszor is belemehetünk. B: Enter-ezted akkor? A: Hát, úgy látszik. B: Ha nullát írsz be, nem jog menni? Nem így. Csak egy nullát. A: És ide is nulla? B: Hát nulla, igen. (Mojzesová 1996: 96-97) Az A beszélő a második megszólalását magyarul kezdi, a B beszélő azonban ezt nem fogadja el, s egy ideig még szlovákul beszél. Csak az utolsó idézett megszólalásában fogadja el a maga számára a bázisváltást, bár még ebben is megjelenik - mintegy idézetképpen - egy szlovák vendégnyelvi betét, a „nula”, amely azonban - lévén analóg szó - elég simán beilleszkedik a megszólalásba.42 Amint látjuk, ilyenkor könnyen bekövetkezhetnek váltások a megszólaláshatárokon anélkül, hogy a beszélők maguk kódot váltanának. 3.4. Megnyilatkozáson kívüli kódváltás Amint arra már 2.8. alatt történt utalás, a megnyilatkozáson kívüli váltás jellemzően azoknak az elemeknek egy részét érinti, melyeket leíró nyelvtanaink mondatszóknak neveznek. Adatbázisunkban ezek közül a különféle interakciós mondatszók jelennek meg, ezen belül is a kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók, valamint a társalgásszervező és -jelölő elemek. Nézzünk meg ezekre néhány példát! 24. Pani profesorka, elveszett a gombom. Tanárnő, elveszett a gombom. (Vančóné 1998: 90) 25. Jägert fogunk inni. De ez, ez nem jó úgy, hogy (.) sokszor iszod. Má rátértünk a alkoholra. Húúú [tapsol egy kicsit], človeče\ Ez nem jó úgy, hogy +//. ez csak olyan finom, ez olyan gyógyító. Jägert fogunk inni. De ez, ez nem jó úgy, hogy (.) sokszor iszod. Má rátértünk a alkoholra. Húúú [tapsol egy kicsit], a mindenir. Ez nem jó úgy, hogy +//. ez csak olyan finom, ez olyan gyógyító. (Dohány 2004:7) 26. Mindjárt (dzs) behúzom a függönyt, dovidenia. (..) Undorító. Mindjárt (dzs) behúzom a függönyt, viszontlátásra. (..) Undorító. (Dohány 2004: 10) 42. Az idézett párbeszéd folytatására - és előzményére is - publikált formában 1. Lanstyák 2000a: 167-168.
