Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A kódváltás nyelvtani aspektusának néhány kérdése 335 A: °De [nevetve] valami egy hétre rá aztán kiderült, hogy +//. Ad’ának be kellett vallania na! Mindenkit kihallgattak, engem is, meg minden. Minden +... B: °Ne hülyéskedj! A: Szemetek no! És izé (.) semmi baja nem lett emiatt Ad’ának, elment Srí Lankára, és +//. de (.) na mi szenvedünk, mer mindennap írunk, izé, dőli-1 mindenből, °tudod +... Nem baj. (Hushegyi 2004: 2) Az A-val jelölt beszélő megszakítja magyarul induló megszólalását, majd kódot vált. Az önközbevágás után következő két szlovák nyelvű mondat (,,Ad'a sa musela priznať na! Každého vypočúvali, aj mňa ’j a bázisváltás egyik példája. Miután B beszélő az ezt követő rövid megszólalásában (,, °Ty vole!”) kifejezte ámulatát, A még két további bázisváltást produkál („Nič z toho nemala Ad’a”, valamint „NA my trpíme”). Az utóbbi kódváltott főmondatnak magyar bázisnyelvű a mellékmondata, de találunk benne egy vendégszót is, amelyhez bázisnyelvi ,,-t” tárgyrag kapcsolódik (,písomká-1”), vagyis itt B típusú bázistartó kódváltásról van szó. Ezek mellett a már az előző szemelvényekből is ismert kódváltási típusok mellett az idézett párbeszédrészletben a kódváltás harmadik fő típusa is előfordul, a 2.8. alatt már értelmezett megnyilatkozáson kívüli kódváltás. Bár a kódváltásnak ez a típusa az általunk ismert beszélt nyelvi anyagban sokkal ritkább előfordulású, mint a bázistartó kódváltás vagy a bázisváltás, ebben a rövid idézetben éppenséggel több példát is találunk rá. Ilyen először is a szemelvény első szlovák bázisnyelvű szekvenciájához („Add sa musela priznať na! Každého vypočúvali, aj mňa’j kapcsolódó, nagymértékben deszemantizálódott magyar nyelvű „meg minden”, amely diskurzív szerepű beszédtölteléknek minősíthető.25 A megnyilatkozáson kívüli kódváltásra példa a B beszélő rövid szlovák nyelvű megszólalása („ °Ty vole!”) is, melynek referenciális jelentése ’te ökör’, de pragmatikai jelentését inkább a megadott magyar kifejezés („Ne hülyéskedj!”) érzékelteti.26 Végül ki kell térnünk a negatív értékítéletet kifejező „Hajzli!” felkiáltásra, amely szintén leginkább megnyilatkozáson kívüli kódváltásnak tekinthető. A 4. szemelvényben található megnyilatkozáson kívüli váltások abban hasonlítanak az 1., 2. és magában a 4. szemelvényben található bázistartó kódváltás eredményére, a vendégnyelvi betétekre, hogy ezekhez hasonlóan rövid szekvenciákat - szavakat, szókapcsolatokat - érintenek. Az viszont, hogy a megnyilatkozáson kívüli kódváltás eseteként idézett szekvenciák viszonylag önállóak, azaz mondat értékűek, a 3. szemelvényben található bázisváltással rokonítja őket. Az alábbiakban valamivel részletesebben mutatjuk be a kódváltás három alaptípusát, mégpedig négy alfejezetben: 3.1. bázistartó kódváltás; 3.2. bázisváltás; 3.3. bázisváltogatás; 3.4. megnyilatkozáson kívüli kódváltás. Amint látjuk, a bázisváltás egyik esetét, a sorozatos bázisváltást, vagyis a bázisváltogatást a nagyobb áttekinthetőség kedvéért önálló alfejezetbe különítettük el. 3.1. Bázistartó kódváltás Ebben az alfejezetben a bázistartó kódváltásnak azt a válfaját mutatom be részletesebben, amelyet az 1. szemelvény „podvojné-ra” formája képvisel, azaz a B típusú bázistartó kódváltást, amelyben a vendégnyelvi betétek bázisnyelvi morfémák segítségével épülnek be a megnyilatkozás egészébe. Az ugyanebben a szemelvényben található „firma ” vendégnyel-25. Az elemzett esetben a beszédtöltelék a beszédhelyzetből könnyen kikövetkeztethető eseményekre utalhat (a kihallgatás különféle velejáróira), melyeknek részletezésétől a beszélő a rövidség kedvéért eltekintett. 26. Formában közelebb állna a szlovák eredetihez a „Te jó ég!", de adott esetben a konkrét beszélő szájába talán jobban illik a „Ne hülyéskedj!".
