Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A kódváltás nyelvtani aspektusának néhány kérdése 333 toldalék hiányzik a kódváltott szekvenciából, hiányos vagy - más esetekben — egyenesen agrammatikus nyelvi formát eredményezve. Végül a ,,podvojné"-ra esetében a vendégnyelvi betét magyar határozóraggal van ellátva. A bázistartó kódváltásnak - a Z típusú kódváltás mellett - ez a legismertebb válfaja, az ún. B típusú kódváltás. AB típusú bázistartó kódváltás esetében a vendégnyelvi elemek (testes) bázisnyelvi nyelvtani eszközök segítségével épülnek be a megnyilatkozás egészébe: esetünkben az elliptikus állandó határozói szerkezet („podvojné" <— „podvojné účtovníctvo", azaz ’kettős könyvvitel’) magyar ,,-ra/-re” sublativusi határozóraggal van ellátva. A bázistartó kódváltásnak ez a válfaja viszonylag magas szintű bázisnyelvi ismereteket igényel, ezért elsősorban a magyarul jól tudó beszélők diskurzusaiban fordul elő. A magyardomináns kétnyelvüek körében ez a bázistartó kódváltás leggyakrabban alkalmazott válfaja.21 Az elemzett példamondatban a magyar nyelv hatóköre az egész mondatra kiterjed, a szlovák nyelvé viszont csak a jednoduché účtovníctvo” vendégnyelvi betéten belül érvényesül (a jednoduché” jelző megegyezik az „účtovníctvo” jelzett szóval nyelvtani esetben, számban és nemben). Ami a többes szám harmadik személyü birtokos személyjel elmaradását illeti (azaz jednoduché účtovníctvo ” a várt jednoduché účtovníctvo-ja” helyett), ez ugyan valószínűleg összefügg a kódváltás tényével, de tudni kell, hogy a birtokos személyjelek elmaradása szórványosan az egynyelvű beszélt nyelvi diskurzusokban és (magyarországi) magyar nyelvjárásokban is előfordul (1. Kiss 1982: 45; vö. még Lanstyák-Szabómihály 1997: 68-69). Kérdéses lehet, hogy ez a szerkezet így grammatikus-e; véleményem szerint igen, de itt az adott közösség „véleménye” számít, azt pedig tesztelni kellene. A 2. szemelvényben található megnyilatkozás is alapvetően magyar nyelvű, akárcsak az 1. szemelvényben található, de a bázistartó kódváltásnak egy további típusát képviseli, azt, amelyben a vendégnyelvi elemek vendégnyelvi grammatikai eszközök segítségével épülnek be a mondat egészébe. 2. Megint jártak v krojoch és (.) énekeltek () emberek gyüttek megnézni meg gyüttek aa kolotoče meg cirkus. Megint jártak népviseletben és (.) énekeltek () emberek gyüttek megnézni meg gyüttek aa körhinták meg cirkusz. (Kapczy 2004: 24) A „v krojoch” helyhatározó szlovák elöljárót és szlovák locativusi esetragot tartalmaz; a „kolotoče" alany szlovák többes számú morfémával van ellátva.22 A cirkus [cirkusz] analóg elem, a két nyelv bármelyikéhez tartozhat, s nincs benne olyan hang, melynek a kiejtése érezhetően eltérne a két nyelvben;23 a névelőhiány esetleg arra utalhat, hogy szlovák szóként kell értelmezni. A magyar nyelv dominanciája ebben a diskurzusrészletben csak abban nyilvánul meg, hogy a szlovák nyelvű mondatrészek, ha szlovák morfémák segítségével épülnek is be a mondat egészébe, magyar nyelvű állítmányoknak vannak alárendelve (,jártak v krojoch” és „gyüttek aa kolotoče"), valamint abban, hogy a magyar nyelvű szekvenciák mennyiségi túlsúlyban vannak a szlovákokhoz képest. A bázistartó kódváltásnak ez a válfaja, amelyet V típusú bázistartó kódváltásnak nevezünk, mivel a vendégnyelvi betétek 21. E kódváltási típus előfordulása természetesen nem mindig magyarázható pusztán a beszélő nyelvtudásával, más okai is vannak, ezekre azonban e munkámban nem térhetek ki (ezekre 1. Lanstyák 2006a). 22. E két vendégnyelvi betétnek az első típusú kódváltáshoz tartozó változata „krojókban” vagy „krojeban”, illetve „kolotočov” volna. 23. Ha volna is ilyen hang, akkor sem biztos, hogy segítséget jelentene, mivel az adatközlő erős akcentussal beszél magyarul.
