Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

326 Lanstyák István használt. Ebben az esetben a kódváltott szek­vencia éppenséggel a diskurzus elsődleges nyelvéből való. Sok esetben a diskurzus elsődleges nyelvé­ből származó kódváltott szekvenciák épp arra utalnak, hogy a diskurzus elsődleges nyelve az időleges bázisváltás (2.8.) ellenére is változat­lan. Megfigyelésem szerint szlovákul kitűnően beszélő magyarokra is jellemző, hogy az olyan esetekben, amikor egy szlovák nyelvű szöveget olvasnak föl vagy diktálnak egymásnak, a benne található számneveket magyarul mond­ják. Például: „Figyelj! Azt írja a Telecom, hogy na základe uvedeného Vám bude dodatočne vystavený dobropis za obdobie nulla öt per két­ezer-négy v sume négyszáz eszká bez dépéhá za inštalačný poplatok za prenajaté KÁZÉ.”10 11 A kódváltott számneveken kívül megfigyelésem szerint ilyenkor a szlovák betűszók is lehetnek magyar ejtésüek, olyankor is, amikor a beszélő egyébként nem beszél erős magyar akcentussal szlovákul, azaz az idézett szövegben például a „kázé” betűszóban az „é” hang nem alsó nyelv­állású, mint a szlovákban, hanem középső nyelvállású, mint a magyarban." Ez az eljárás is a diskurzus elsődleges nyelvére utaló jegy­ként értelmezhető. A magyar nyelvű vendégnyelvi betétek az idézetthez hasonló esetekben rendszerint nem­csak azért jelennek meg a szövegben, mert a magyardomináns kétnyelvű beszélőknek, ha ránéznek a mindkét nyelvben azonos írásjegyek­re, ezek magyar „olvasata” nyilván könnyebben jut eszükbe, mint a szlovák, s nem csupán vala­miféle véletlen interferenciahatás12 folytán, hanem azért is, mert ezek mintegy jelzik, hogy a beszélgetés továbbra is magyarul folyik. (Ez £ ,jelzés” természetesen a hallgató értelmezése nem arról van szó, hogy a beszélő tudatosar alkalmazná ilyen célból ezeket a váltásokat, bál természetesen ezt sem lehet kizárni.) 2.5. Kiegyensúlyozatlan és kiegyen­súlyozott diskurzus Azokat a diskurzusokat, amelyekben a föntebb (2.4.) mondottak értelmében megkülönböztet­hető a diskurzus elsődleges és másodlagos nyelve, s esetleg a diskurzus harmadlagos nyel­ve is, melyeknek tehát fő jellemzője az, hogy a két nyelv közül az egyik mennyiségileg domi­náns, kiegyensúlyozatlan kétnyelvű diskurzusoknak nevezhetjük. Az ilyen diskurzusokban megjelenő nyelvek egyikéről a beszélők úgy érzik, hogy azon folyik a beszél­getés, még akkor is, ha néha más nyelvet vagy nyelveket is használnak. Az eddig legtöbbet vizsgált magyar-szlovák, illetve szlovák-ma­gyar kétnyelvű diskurzusok döntő többsége ehhez a típushoz tartozik. Léteznek azonban olyan diskurzusok is, amelyekben nem nagyon lehet elsődleges és másodlagos nyelvről beszél­ni, mert a két nyelv körülbelül azonos arányban vesz részt a diskurzus felépítésében; az ilyen típusú kétnyelvű diskurzusokat kiegyensú­lyozott kétnyelvű diskurzusoknak lehet nevezni. Az ilyen kétnyelvű diskurzusok­ban tapasztalt kódváltást, a bázisváltogatást (2.8.) a mindkét nyelvet magas szinten birtok­ló, mindkettővel azonosuló beszélők egymás közötti kommunikációjából ismerjük (1. Husárikjová] 2003, 2005). 10. Kitalált példa szó szerint idézett, valódi szlovák nyelvű szöveg alapján. Fordítása: ,,/f fentiek alapján jóváírjuk önnek a bérelt telefonkészülék beszereléséért az 5/2004 időszakra 400,- Sk nettó összegben áfa nélkül kiszámlázott díjat” 11. Természetesen a „dépéhá”-ban is, de ott közrejátszhat az a tény is, hogy a „dépéhá” kölcsönszó a szlovákiai magyar­ban. A „kázé” valószínűleg nem az. 12. Az interferenciahatás (nyelvközi viszonylatban) nem más, mint az egyik nyelv elemeinek és formáinak a másik nyelv elemeire és formáira gyakorolt hatása a kétnyelvű egyén beszédében. Az átvevő nyelvi diskurzusban interferen­ciahatás következtében megjelenő nyelvi jelenségeket interferenciajelenségeknek nevezzük. Az interferenci­ahatás a nyelvi rendszer minden síkján végbemehet, fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, lexikális stb. síkon. Nyelvi következménye a kölcsönzés. Például a lexikális interferencia gyakori, rendszerszerű megjelenése vala­mely beszélőközösség beszélői által produkált diskurzusokban lexikális kölcsönzéshez vezet, ennek eredményeként pedig kölcsönszavak kerülnek be az adott közösség nyelvébe.

Next

/
Thumbnails
Contents