Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
326 Lanstyák István használt. Ebben az esetben a kódváltott szekvencia éppenséggel a diskurzus elsődleges nyelvéből való. Sok esetben a diskurzus elsődleges nyelvéből származó kódváltott szekvenciák épp arra utalnak, hogy a diskurzus elsődleges nyelve az időleges bázisváltás (2.8.) ellenére is változatlan. Megfigyelésem szerint szlovákul kitűnően beszélő magyarokra is jellemző, hogy az olyan esetekben, amikor egy szlovák nyelvű szöveget olvasnak föl vagy diktálnak egymásnak, a benne található számneveket magyarul mondják. Például: „Figyelj! Azt írja a Telecom, hogy na základe uvedeného Vám bude dodatočne vystavený dobropis za obdobie nulla öt per kétezer-négy v sume négyszáz eszká bez dépéhá za inštalačný poplatok za prenajaté KÁZÉ.”10 11 A kódváltott számneveken kívül megfigyelésem szerint ilyenkor a szlovák betűszók is lehetnek magyar ejtésüek, olyankor is, amikor a beszélő egyébként nem beszél erős magyar akcentussal szlovákul, azaz az idézett szövegben például a „kázé” betűszóban az „é” hang nem alsó nyelvállású, mint a szlovákban, hanem középső nyelvállású, mint a magyarban." Ez az eljárás is a diskurzus elsődleges nyelvére utaló jegyként értelmezhető. A magyar nyelvű vendégnyelvi betétek az idézetthez hasonló esetekben rendszerint nemcsak azért jelennek meg a szövegben, mert a magyardomináns kétnyelvű beszélőknek, ha ránéznek a mindkét nyelvben azonos írásjegyekre, ezek magyar „olvasata” nyilván könnyebben jut eszükbe, mint a szlovák, s nem csupán valamiféle véletlen interferenciahatás12 folytán, hanem azért is, mert ezek mintegy jelzik, hogy a beszélgetés továbbra is magyarul folyik. (Ez £ ,jelzés” természetesen a hallgató értelmezése nem arról van szó, hogy a beszélő tudatosar alkalmazná ilyen célból ezeket a váltásokat, bál természetesen ezt sem lehet kizárni.) 2.5. Kiegyensúlyozatlan és kiegyensúlyozott diskurzus Azokat a diskurzusokat, amelyekben a föntebb (2.4.) mondottak értelmében megkülönböztethető a diskurzus elsődleges és másodlagos nyelve, s esetleg a diskurzus harmadlagos nyelve is, melyeknek tehát fő jellemzője az, hogy a két nyelv közül az egyik mennyiségileg domináns, kiegyensúlyozatlan kétnyelvű diskurzusoknak nevezhetjük. Az ilyen diskurzusokban megjelenő nyelvek egyikéről a beszélők úgy érzik, hogy azon folyik a beszélgetés, még akkor is, ha néha más nyelvet vagy nyelveket is használnak. Az eddig legtöbbet vizsgált magyar-szlovák, illetve szlovák-magyar kétnyelvű diskurzusok döntő többsége ehhez a típushoz tartozik. Léteznek azonban olyan diskurzusok is, amelyekben nem nagyon lehet elsődleges és másodlagos nyelvről beszélni, mert a két nyelv körülbelül azonos arányban vesz részt a diskurzus felépítésében; az ilyen típusú kétnyelvű diskurzusokat kiegyensúlyozott kétnyelvű diskurzusoknak lehet nevezni. Az ilyen kétnyelvű diskurzusokban tapasztalt kódváltást, a bázisváltogatást (2.8.) a mindkét nyelvet magas szinten birtokló, mindkettővel azonosuló beszélők egymás közötti kommunikációjából ismerjük (1. Husárikjová] 2003, 2005). 10. Kitalált példa szó szerint idézett, valódi szlovák nyelvű szöveg alapján. Fordítása: ,,/f fentiek alapján jóváírjuk önnek a bérelt telefonkészülék beszereléséért az 5/2004 időszakra 400,- Sk nettó összegben áfa nélkül kiszámlázott díjat” 11. Természetesen a „dépéhá”-ban is, de ott közrejátszhat az a tény is, hogy a „dépéhá” kölcsönszó a szlovákiai magyarban. A „kázé” valószínűleg nem az. 12. Az interferenciahatás (nyelvközi viszonylatban) nem más, mint az egyik nyelv elemeinek és formáinak a másik nyelv elemeire és formáira gyakorolt hatása a kétnyelvű egyén beszédében. Az átvevő nyelvi diskurzusban interferenciahatás következtében megjelenő nyelvi jelenségeket interferenciajelenségeknek nevezzük. Az interferenciahatás a nyelvi rendszer minden síkján végbemehet, fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, lexikális stb. síkon. Nyelvi következménye a kölcsönzés. Például a lexikális interferencia gyakori, rendszerszerű megjelenése valamely beszélőközösség beszélői által produkált diskurzusokban lexikális kölcsönzéshez vezet, ennek eredményeként pedig kölcsönszavak kerülnek be az adott közösség nyelvébe.
