Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
304 Lanstyák István utal a „mai” jelző megismétlése mint megakadásjelenség; lehet, hogy pontosan a „dóba" szó magyar megfelelelőjét, a „kor” szót kereste, de az vagy nem jutott eszébe, vagy nem is ismerte.24 Az mindenesetre világos, hogy a szlovák „ dnešná doba ” kifejezést elméletileg képes lett volna magyar ragokkal ellátni (hiszen ezt megtette a „mai világ” kifejezéssel), ám számára természetesebb volt a szlovák kifejezést szlovák nyelvű grammatikai eszközökkel integrálni a mondatba. 3.3.3. Névszó beépülése direkt tárgyi funkcióban A szlovák névszók accusativusi formája az esetek egy részében különbözik a nominat i v u s i t ó 1 ; ilyenkor a mondat tárgya alakilag is megkülönböztethető a mondat alanyától. Erre látunk példát a következő szemelvényben: 18. Na neki a apja izé (.) edzi a cseheket () izé (.) mužov. Na neki a apja izé (.) edzi a cseheket () izé (.) a férfiakat. (Hushegyi 2004: 5.) A szlovák „muž” főnév többes számú accusativusi alakja, a „mužov” nem azonos a többes számú nominativusi alakkal, amely „muži". A beszélő valószínűleg lexikális lapszus miatt váltott kódot, hiszen - a 17. sz. szemelvény adatközlőjéhez hasonlóan - a magyar többesjel és tárgyrag használata nem okozott volna neki gondot, ahogy az a „cseheket” forma használatából is látszik. Az adatközlő kompetens magyar beszélő, aki magyar tanítási nyelvű alapiskolába járt, csak középiskolai tanulmányait végzi szlovákul (apja azonban cseh anyanyelvű, s az apja jelenlétében a családtagok a szlovák nyelvet használják). A következő példában a szlovák nyelvű tárgyas szerkezet alaptagjának, a „lístok” szónak az accusativusi alakja egybeesik a nominati vusival : 19. Hát XXX mink “próbálkoztunk hogy polovičný vagy študentský lístok kírtünk. Hát XXX mink “próbálkoztunk hogy félárú vagy diákjegy kírtünk. (Mikócziová 2004: 15.) Érdekes, hogy a mondat majdhogynem agrammatikusnak érződik (ám ezt csak a magam nyelvérzéke alapján mondom, a mondatot nem teszteltem), pedig „papírforma szerint” nincs benne semmi deviáns. Az accusativus ragjának „hiánya” azonban mégis azt a benyomást kelti, mintha a tárgyas szerkezet nem volna a mondatba morfológiailag beépülve. Az agrammatikusság érzetét erősítheti az is, hogy a „ lístok ” szó gyakran szerepel különféle jelzőkkel ellátva kódváltásként (vagy esetleg kölcsönszó státusú szókapcsolatként is) a magyardomináns beszélők beszédében is, a bázisnyelvbe integráltan {„polovičný lístok-oť', študentský lístok-oť). 3.3.4. Főnévi igenév beépülése alanyi, tárgyi vagy határozói funkcióban A névszói szintagmákon kívül anyagunkban számos példa található a főnévi igenév beépülésére is, melyekben a főnévi igenév toldaléka aktív. 20. Kiskorom óta két nyelvet tudok és nem “okoz problémát ÖÖ (.) dorozumieť sa magyarú is meg itt-ott szlovákú is [...] Kiskorom óta két nyelvet tudok és nem “okoz problémát ÖÖ (.) megértetni magam magyarú is meg itt-ott szlovákú is [...] (Bognár 2004: 5.) 21. Azután meg még (..) akarta objať ö mert megint valami romantikus scéna volt a filmbe. Akarta obiat’ svoiu °milú () de nem volt ott. 24. Az adatközlő itt is a föntebb már kétszer említett cseh nő, aki magyarlakta vidékre ment férjhez, és ott tett szert némi magyar nyelvtudásra (1. a 4., 13. és 14. sz. szemelvényeket).
