Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

A kódváltás nyelvtani típusai...303

„dievča” szót és ehhez hasonló, az alapszókincshez tartozó elemeket legföljebb elvétve szokták a kompetens - azaz nem nyelvvesztő vagy tökéletlen nyelvelsajátító23 — beszélők kódváltani. (A 13. és 14. sz. példában szereplő adatközlő az a magyarul gyöngén beszélő cseh anyanyelvű nő, akitől a 4. sz. példát is idéztük.)

A következő példában nincs számbeli egyeztetés a magyar nyelvű állítmány és a töb - bes számban álló szlovák alany között:

15. Úgyhogy a lánynak megjött már csak a “tiszta tányér és valami omrvi +11. valami (.) ö (.) omrvinky volt ot.

Úgyhogy a lánynak megjött már csak a “tisszta tányér és valami mór +//. valami (.) ö (.) morzsa volt ot. (Pallagová 2004: 7.)

A többes számra utaló szlovák morféma az „ omrvinky ” szóban (egyes száma „ omrvinka ’’) nem látszik aktívnak; ennek talán az lehet az oka, hogy a szó magyar megfelelőjét, a „morzsa” szót egyes számban szoktuk használni. Ez a magyarázat persze csak akkor helytálló, ha a beszélő amúgy ismeri a „morzsa” szót, amire van esély, mert négyéves koráig a család nyelve a magyar volt, sőt a nagyszüleivel később is magyarul kommunikált.

3.3.2. Névszó beépülése indirekt tárgyi, illetve határozói funkcióban

A vizsgált anyagban nagy számban találunk szlovák nyelvű indirekt tárgyat, illetve határo - zót, részben önállóan, részben szintagmák meghatározó tagjaként. A kiválasztott példa nem is nyelvi szempontból érdekes, hanem

metanyelvi szempontból: a beszélő megindokolja, miért folyamodott a kódváltásnak ehhez a válfajához:

16. Sosztánn <= s osztán> (.) estén /-fogok-/ [vállat vonva] (.) tévét nézni () vaty (.) megyek (..) k oriatelke. (..) HMM Tudom hogy priatelka (.) az barátnő dde azér mondom (.) szlovákul mer nem tudom (.) vyskloňovať.

Sosztánn <= s osztán> (.) estén /-fogok-/ [vállat vonva] (.) tévét nézni () vaty (.) megyek (..) a barátnő !ml hoz . (..) hmm Tudom hogy priatelka (.) az barátnő dde azér mondom (.) szlovákul mer nem tudom (.) ragozni. (Papp 2004: 20.)

Az idézetből kiderül, hogy a kódváltás oka itt nem lexikális rés, hanem nyelvtani szintű nyelvi hiány. Ez azonban nem mindig van így: előfordul az is, hogy a kódváltás indítéka lexikális szintű nyelvi lapszus vagy hiány, amely az erősebben szlovákdomináns beszélőknél rendszerint ezzel a típusú integrációval jár együtt. Erre utal a következő példa:

17. Tak mai mai világba vagy v dnešnej dobe igen nehész (.) valamivel foglalkozni () mindegy a () v Čechách je to vagy () tu na () Slovensku.

Hát mai mai világba vagy a mai korban igen nehész (.) valamivel foglalkozni () mindegy a () Csehországban van-e az vagy () itt () Szlovákiá - ban. (Kapczyová 2004: 13.)

A beszélő először kimondja az adott határozós szerkezetet magyarul („mai mai világba”), majd megismétli szlovákul (talán azért, mert nem volt megelégedve a „világ” szóval - erre

23. Anyelvvesztésaza folyamat, melynek során egy kétnyelvű beszélőnek az egyik nyelvében meggyöngül, majd pedig (szinte) teljesen megszűnik a nyelvi kompetenciája. Nyelvvesztésnek nevezzük ezenkívül a vázolt folyamat végeredményeként beálló állapotot. A nyelvvesztés patológiás tünet is lehet, amely például afázia következtében jön létre akár egy, akár többnyelvű beszélőknél. Atökéletlen nyelvelsajátítás olyan nyelvelsajátítás, melynek végeredményeként a beszélő egy, az egynyelvűtől jelentősen eltérő nyelvváltozatra tesz szert, amely kisebb-nagyobb mértékben korlátozza kifejezési lehetőségeit, kevésbé hatékony, nehézkesebb kommunikálást tesz csak számára lehetővé, mint a domináns nyelve, legalábbis ha nem él a kódváltás lehetőségével. (L. Lanstyák 2002b: 90; 1. még Bartha 1999: 125-126. Vö. még a recesszív és az aszcendens kétnyelvűség fogalmával, Stefánik-Palcútová-Lanstyák 2004: 284, 291.)