Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
302 Lanstyák István ható a szó eredeti értelmében, mely szerint a bázisnyelv az a nyelv, amely a megnyilatkozás nyelvtani viszonyait meghatározza. Amint arra már a bevezető fejezetben található fogalommagyarázatban utaltunk, ba a kódváltásnak ebben és a következő nyelvtani típusában is használni szeretnénk a „bázisnyelv” műszót (márpedig szeretnénk, mert nehezen tudnánk nélkülözni), ki kell tágítani a meghatározását. Ilyen tágabb értelemben „bázisnyelvnek” minősíthetjük azt a nyelvet, amely a megnyilatkozásban szerkezetileg és/vagy mennyiségileg domináns. Ez a meghatározás kevésbé szabatos ugyan, mint a korábbi, és így megnehezítheti bizonyos megnyilatkozásokban a bázisnyelv azonosítását, ám ez csupán tükrözi azt a jól ismert tényt, hogy a nyelvi valóság elemeit és a köztük található összefüggéseket nem mindig lehet egyértelműen osztályozni, az egyes kategóriáknak vannak prototipikus és kevésbé tipikus, átmeneti, részben más kategóriába is tartozó elemei. Nem feltétlenül baj tehát, hogy a „bázisnyelv” kategóriájának e tágabb meghatározás nyomán némileg elmosódottabbak a kontúrjai. Előfordul, hogy egy-egy megnyilatkozásban nagyjából azonos a két nyelvből származó szekvenciák száma, és szerkezetileg az egyik nyelv sem domináns. Ha az elemzés szempontjából ennek ellenére hasznosnak látszana a bá - zisnyelv és a vendégnyelv megkülönböztetése, azt a nyelvet lehet mégis mennyiségileg dominánsnak — azaz bázisnyelvnek - tekinteni, amely a diskurzus egészének az elsődleges nyelve (vagyis a diskurzus más részleteiben mennyiségileg domináns).22 3.3.1. Többes számú névszó beépülése alanyi funkcióban A szlovák nyelvű alany többes számú alakjának beépülésére utal, ha a magyar nyelvű állítmány többes számú. 13. Gyünnek a kolotoče () iss vagy cirkusz gyün. Gyünnek a körhinták () iss vagy cirkusz gyün. (Pallagová 2004: 7.) 14. Ott van munka ott a dievčatá is járnak (.) iskolába. Ott van munka ott a lányok is járnak (.) iskolába. (Kapczyová 2004: 16.) Látjuk, hogy tökéletes számbeli egyeztetés van a többes számú szlovák „kolotoče”, ill. „dievčatá” alanyi formák és a magyar „gyünnek”, ill. Járnak” többes számú állítmányok között; ez csak úgy lehetséges, hogy a szlovák „kolotoče”, ill. „dievčatá” formában a többesszámjel aktív. Grammatikus mondatot kapunk akkor is, ha a 13. sz. példában található vendégnyelvi betétet - akár egyes számú, akár többes számú formájában - bázisnyelvi többesjellel látjuk el, de ez a beépítés előző esetére volna példa: „gyünnek a kolotoče-k” vagy „gyünnek a kolotočok”. A mondat így is elhangozhatott volna, különösen ha a beszélő jobban tudott volna magyarul. A 14. sz. példában a „dievčatá-k is járnak”, és még inkább a „dievčá-k is járnak” formák szokatlanok volnának, de ennek nem nyelvtani, hanem szókészlettani okai vannak: a 22. Olyan diskurzusok valószínűleg csak szórványosan jönnek létre, amelyekben egyszerre jelentkezne a két nyelv kiegyenlítettsége a megnyilatkozások szintjén és a diskurzusok szintjén, ugyanis jelenlegi ismereteink szerint a két nyelvből származó szekvenciákat a megnyilatkozásokon belül kiegyenlítetten tartalmazó diskurzus az egyik nyelvben erősebben domináns beszélőkre jellemző, míg az olyan bázisváltogatás, amely a diskurzus szintjén a két nyelv nagyjából azonos jelenlétét eredményezi, elsősorban a mindkét nyelvet viszonylag magas szinten birtokló kétnyelvüek beszédében jelentkezik.
