Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

A kódváltás nyelvtani típusai... 295 zünk meg ezért néhány példát12 a vendégnyelvi alany beépülésére! 1. És most januártó óriási változások fognak tör­ténni úgyhogy sok firma akinek vót jednoduché účtovníctvo át fog kelleni hogy váltson a podvoj­­né-ra. És most januártó óriási változások fognak tör­ténni úgyhogy sok cél akinek vót egyszeres könyvvitele át fog kelleni hogy váltson a kétsze­­res-re. (Sill 2004: 8.) Amint látjuk, első szemelvényünkben mind a főmondatnak, mind a mellékmondatnak szlo­vák nyelvű az alanya (mindkét alany szerkeze - tes, az első magyar, a második szlovák nyelvű jelzőt tartalmaz). Mivel az alanyeset ragja a magyarban és a szlovákban egyaránt zéró, a vendégnyelvi betétek látható alaki kitevők nélkül is tökéletesen beépülnek a megnyilatko­zás egészébe. Más kérdés, hogy a mellékmon­dat alanyából „hiányzik” a birtokos személyjel: a tökéletesen grammatikus fonna Jednoduché účtovníctvo-ja”13 lenne. A birtokos személyjel hiánya ugyan valószínűleg összefügg a kódvál­tás tényével, de tudni kell, hogy e toldalékfajta szórványosan az egynyelvű beszélt nyelvi dis­kurzusokban és a (magyarországi) magyar nyelvjárásokban is elmaradhat (1. Kiss 1982: 45; vő. még Lanstyák-Szabómihály 1997: 68-69). Kérdéses lehet, hogy ez a szerkezet így grammatikus-e; véleményem szerint igen, de itt az adott közösség „véleménye” számít, azt pedig tesztelni kellene. A következő példának az az érdekessége, hogy egyértelmű belőle: a vendégnyelvi betét alakta­­nilag a magyar bázisnyelvű megnyilatkozásba épül be, mégpedig a magyar nominativusi zéró raggal. (Ilyen értelemben tehát az érintett meg­nyilatkozás a szlovák nyelvű vendégnyelvi be­tét ellenére nem kétnyelvű, hanem magyar nyelvű.) 2. És akkor fő is játszottuk mo;mo;most is mög­van a nahrávka. És akkor fő is játszottuk mo;mo;most is mögvan a. fölvétel. (Csiba 2004:16.) A birtoklást kifejező szerkezet a két nyelvben heteromorf: a magyarban a birtokszó áll no­­minativusban, a birtokosra pedig részeshatáro­zó utal (példamondatunkból a birtokos megne­vezése hiányzik, de a kontextus ismeretében odaérthető a „nekünk”), a szlovákban viszont a birtokszó accusativusban van, a birtokosra utaló szó pedig nominativusban (vö. szí. „ nui - me nahrávku” ’[megjvan [a] felvételünk’). Látjuk, hogy a vendégnyelvi betét, a „nahráv - ka” birtokszó az idézett diskurzusrészletben 12. Az élőnyelvi példákban először az eredetileg elhangzott szöveg átiratát, aztán pedig a magyar fordítást közöljük. A dőlt betűs részek szlovákul hangzottak el. Kis kapitálissal az analóg, azaz mindkét nyelvben (fonematikai szinten) azo­nos hangalakú és legalább részben egyező jelentésű szavak vannak szedve, aláhúzással az éppen vizsgált szekvencia van kiemelve. A szupraszegmentális és paranyelvi jelenségekre utaló szöveges megjegyzések szögletes zárójelekben vannak, pl. [sóhajt]. Azokat az egységeket, amelyekre a megjegyzések vonatkoznak, határjelölők veszik közre, pl. /­­már nem tudom-/. Az olyan szövegrészt, melynek átiratában a lejegyző nem biztos („best guess”), gömbölyű zárójel különbözteti meg a többi szövegtől, pl. (egy e). Az idézetek megértéséhez szükséges (szó)magyarázatok csúcsos záró­jelbe kerültek, pl. Sosztánn <= s osztán>. További jelölések: () nagyon rövid néma szünet, (.) rövid néma szünet, (..) közepesen hosszú néma szünet, (...) hosszú néma szünet, ö rövid habozás (hezitáció), öö közepesen hosszú habozás, 0 feltűnően erős szakaszhangsúly, +/. közbevágás, +//. önközbevágás, +... félbehagyás, [...] kihagyott, azaz nem közölt diskurzusrészlet. A szlovák nyelvű szekvenciák fordításában szögletes zárójelben szerepelnek a fordítás „magyarossá­gához” szükséges betoldások. A különféle források átírási rendszere nem volt teljesen azonos, ezeket részben egysé­gesítettem (azaz az eredeti forrásban található átiratot olykor módosítottam). 13. Mivel az átiratokban a dőlt betűs szedés szlovák nyelvű szekvenciára utal, a zavarok elkerülése végett a saját szö­vegemben található idézetekben is csak a szlovákul elhangzottakat kurziválom, az idézettek metanyelvi mivoltára a szokásos kurzív szedés helyett a macskaköröm utal (félidézőjelbe - a szokásnak megfelelően - az idézett elemek jelen­tése kerül).

Next

/
Thumbnails
Contents