Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
296 Lanstyák István nominativusban áll, tehát a magyar nyelv szintaktikai szabályai érvényesülnek: akár a magyar ,,-t” tárgyragot, akár a szlovák accusativusi formát használnánk, a mondat egyértelműen agrammatikussá válna (*mögvan a nahrávká-1; *mögvan a nahrávku). A következő szemelvényben olvasható mondat nyolc szóból áll, ebből négy magyar, négy pedig szlovák nyelvű, s ráadásul a szórend is szlovákos, illetve „indoeurópaias”. Ezenkívül a mondat mindkét szemantikai tartópillére, az összetett állítmány névszói része és az alany is (pontosabban a szerkezetes alany alaptagja) szlovák nyelvű. Ennek ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy a megnyilatkozás bázisnyelve a magyar: 3. A második ö úloha az volt kresba do perspektívy. A második ö feladat az volt perspektivikus rajz. (Pallagová 2004: 9.) A bázisnyelv magyar mivoltára utal az összetett állítmány igei része (a „volt” kopula), a szerkezetes alany előtt álló „a” határozott névelő, valamint az „az” témaismétlő névmás. Van a mondatban szlovák viszonyszó is, az illativusi jelentésű „do ” elöljáró, ez azonban a „kresba do perspektívy” vendégnyelvi betét „belügye”, nincs kihatással a mondat egészére (a „kresba do perspektívy” szó szerinti jelentése ’rajz a perspektívába’). A szlovák nyelvű alanynak van egy magyar nyelvű jelzője, ez azonban nem befolyásolja a bázisnyelv meg - ítélését, hiszen a „második” jelző mint alárendelt szerkezettag szintén nincs hatással a mondat egészének nyelvtani viszonyaira. Az, hogy a beszélő magyar nyelvű jelzőt alkalmazott, mégsem véletlen, de inkább a diskurzus szintjén értelmezhető: arra a tényre utal ugyanis, hogy a magyar a diskurzus elsődleges nyelve (vő. Lanstyák 2005b). Idézett példánk azt mutatja, hogy a bázisnyelv megállapítása szempontjából a nyelvtani dominancia fontosabb szempont, mint az egyszerű mennyiségi dominancia: ha például a ma -gyár nyelv „uralja” nyelvtani szempontból a mondatot, akkor a magyar abban az esetben is bázisnyelv, ha az érintett megnyilatkozásban a magyar nyelvű elemek száma nem magasabb, vagy akár alacsonyabb, mint a más nyelvűeké. A mennyiségi dominancia csak akkor elhatároló tényező, ha a megnyilatkozásban egyik nyelv sem tekinthető szerkezetileg dominánsnak. (L. még a 3. fejezet bevezetőjében írottakat!) A vendégnyelvi alany beépülésével kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy mind a magyarban, mind a szlovákban az alany szerepét főnévi igenév is betöltheti. A főnévi igenévi alanyok természetesen tartalmazzák a főnévi igenév képzőjét, amely egyaránt lehet bázisnyelvi vagy vendégnyelvi. Mivel az ilyen alakulatok beillesztéséhez a képző nélkülözhetetlen, ezeket a kódváltásokat az alább tárgyalt V típusú kódváltás esetei közé érdemes sorolni (1. a 3.4. sz. alfejezetet). A Z típusú kódváltáshoz sorolhatjuk az egyszerűség kedvéért azokat az eseteket, amikor egy eleve toldalékolhatatlan szó tölt be vendégnyelvi betétként mondatrészi szerepet a magyar bázisnyelvű megnyilatkozásban, a mondat szintjén. 4. Hát a enyém férje(m) voln az (.) ö katona (.) ésss (..) telefonon ecer egy barátnőm azt mondta (.) adjal neki olyan (.) °odkaz no és telefonáltam neki és (.) úgy sikerült že (..) jó; jól beszéltünk iss (.) úgy; úgy () keztunk (.) gyakraban () beszélni (.) spolu telefon közt is fél éf <=év> után () találkoztunk. Hát a enyém férje(m) voln az (.) ö katona (.) ésss (..) telefonon ecer egy barátnőm azt mondta (.) adjal neki olyan (.) °üzenet no és telefonáltam neki és (.) úgy sikerült hogy (..) jó; jól beszéltünk iss (.) úgy; úgy () keztunk (.) gyakraban () beszélni (.) együtt telefon közt is fél éf <= év> után () találkoztunk. (Kapczyová 2004: 13.) A szemelvény egy cseh nővel készült beszélgetésből való, aki mintegy 15 évvel ezelőtt ment
