Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat

296 Lanstyák István nominativusban áll, tehát a magyar nyelv szin­taktikai szabályai érvényesülnek: akár a ma­gyar ,,-t” tárgyragot, akár a szlovák accusativu­­si formát használnánk, a mondat egyértelműen agrammatikussá válna (*mögvan a nahrávká-1; *mögvan a nahrávku). A következő szemelvényben olvasható mondat nyolc szóból áll, ebből négy magyar, négy pedig szlovák nyelvű, s ráadásul a szórend is szlová­­kos, illetve „indoeurópaias”. Ezenkívül a mon­dat mindkét szemantikai tartópillére, az összetett állítmány névszói része és az alany is (pontosab­ban a szerkezetes alany alaptagja) szlovák nyel­vű. Ennek ellenére nem fér kétség ahhoz, hogy a megnyilatkozás bázisnyelve a magyar: 3. A második ö úloha az volt kresba do perspektívy. A második ö feladat az volt perspektivikus rajz. (Pallagová 2004: 9.) A bázisnyelv magyar mivoltára utal az össze­tett állítmány igei része (a „volt” kopula), a szerkezetes alany előtt álló „a” határozott névelő, valamint az „az” témaismétlő névmás. Van a mondatban szlovák viszonyszó is, az illativusi jelentésű „do ” elöljáró, ez azonban a „kresba do perspektívy” vendégnyelvi betét „belügye”, nincs kihatással a mondat egészére (a „kresba do perspektívy” szó szerinti jelen­tése ’rajz a perspektívába’). A szlovák nyelvű alanynak van egy magyar nyelvű jelzője, ez azonban nem befolyásolja a bázisnyelv meg - ítélését, hiszen a „második” jelző mint aláren­delt szerkezettag szintén nincs hatással a mon­dat egészének nyelvtani viszonyaira. Az, hogy a beszélő magyar nyelvű jelzőt alkalmazott, mégsem véletlen, de inkább a diskurzus szint­jén értelmezhető: arra a tényre utal ugyanis, hogy a magyar a diskurzus elsődleges nyelve (vő. Lanstyák 2005b). Idézett példánk azt mutatja, hogy a bázis­nyelv megállapítása szempontjából a nyelvtani dominancia fontosabb szempont, mint az egy­szerű mennyiségi dominancia: ha például a ma -gyár nyelv „uralja” nyelvtani szempontból a mondatot, akkor a magyar abban az esetben is bázisnyelv, ha az érintett megnyilatkozásban a magyar nyelvű elemek száma nem magasabb, vagy akár alacsonyabb, mint a más nyelvűeké. A mennyiségi dominancia csak akkor elhatáro­ló tényező, ha a megnyilatkozásban egyik nyelv sem tekinthető szerkezetileg dominánsnak. (L. még a 3. fejezet bevezetőjében írottakat!) A vendégnyelvi alany beépülésével kapcsolat­ban meg kell még jegyezni, hogy mind a magyarban, mind a szlovákban az alany szere­pét főnévi igenév is betöltheti. A főnévi igenévi alanyok természetesen tartalmazzák a főnévi igenév képzőjét, amely egyaránt lehet bázis­nyelvi vagy vendégnyelvi. Mivel az ilyen ala­kulatok beillesztéséhez a képző nélkülözhetet­len, ezeket a kódváltásokat az alább tárgyalt V típusú kódváltás esetei közé érdemes sorolni (1. a 3.4. sz. alfejezetet). A Z típusú kódváltáshoz sorolhatjuk az egyszerűség kedvéért azokat az eseteket, ami­kor egy eleve toldalékolhatatlan szó tölt be vendégnyelvi betétként mondatrészi sze­repet a magyar bázisnyelvű megnyilatkozás­ban, a mondat szintjén. 4. Hát a enyém férje(m) voln az (.) ö katona (.) ésss (..) telefonon ecer egy barátnőm azt mondta (.) adjal neki olyan (.) °odkaz no és telefonáltam neki és (.) úgy sikerült že (..) jó; jól beszéltünk iss (.) úgy; úgy () keztunk (.) gyakraban () be­szélni (.) spolu telefon közt is fél éf <=év> után () találkoztunk. Hát a enyém férje(m) voln az (.) ö katona (.) ésss (..) telefonon ecer egy barátnőm azt mondta (.) adjal neki olyan (.) °üzenet no és telefonáltam neki és (.) úgy sikerült hogy (..) jó; jól beszéltünk iss (.) úgy; úgy () keztunk (.) gyakraban () be­szélni (.) együtt telefon közt is fél éf <= év> után () találkoztunk. (Kapczyová 2004: 13.) A szemelvény egy cseh nővel készült beszélge­tésből való, aki mintegy 15 évvel ezelőtt ment

Next

/
Thumbnails
Contents