Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nyelvérintkezés

LANSTYÁK ISTVÁN

VÉGBEMENT VAGY ELMARADT NYELVCSERÉK NYELVI EMLÉKEI A MAGYAR-SZLOVÁK NYELVHATÁRON1

1. BEVEZETÉS

Előadásomban olyan tájnyelvi jelenségekre szeretném felhívni a figyelmet, melyek az északi magyar peremnyelvjárásokban találhatók, s melyekről feltételezhető, hogy nyelvcserehelyzetben1 2 jöttek létre. Az ilyen kontaktusjelenségek vagy valóságosan végbement, vagy pedig megrekedt és elmaradt nyelvcserék árulkodó nyelvi nyomai lehetnek, s mindkét esetben segítséget nyújthatnak a korábbi etnikai viszonyok jobb megismeréséhez, adalékokkal szolgálhatnak a magyar-szlovák nyelvhatár változásainak feltárásához vagy akár a nyelvterület belsőbb részeibe irányuló népességmozgás nyelvi alapon történő kimutatásához. Nem lévén szlovakista, csak a magyar nyelvjárásokban található jelenségekkel foglalkozom; a szlovák nyelvjárásokban lévő magyar és német kontaktusjelenségek feltárása szlovakista kollégáink dolga (volna). Ami egyébként - tekintettel arra, hogy a nyelvhatár eltolódása észak > dél irányban sokkal jelentősebb volt, mint dél >

észak irányban, jóval nagyobb és látványosabb eredményekkel kecsegtető feladat.

Az északi peremterületek nyelvjárásaiban számos olyan jelenség található a nyelvi rendszer különböző síkjain, melynek kialakulásában a beszélők kétnyelvűsége is szerepet játszott vagy játszhatott. A nyelvi kontaktushatás főként olyankor jöhet számításba, amikor az érintett jelenségek a nyelvterület többi részén vagy teljesen ismeretlenek, vagy csak más kontaktuszónákból vannak kimutatva. Az ilyen jelenségek egy részének, az ún. eseti kontaktusjelenségeknek egyértelmű párhuzamuk van a szomszédos szlovák nyelvjárásokban. A mai Szlovákia területére eső nyelvjárások közül elsősorban a palóc és abaúji nyelvjárásokban, illetve a dialektológiai szakirodalomban nyelvjárásszigetnek minősített vágai, nagyhindi és magyarbődi helyi nyelvjárásban találunk a témánk szempontjából alaposabb vizsgálatra érdemes kontaktusjelenségeket.3

Az idevágó nyelvjárási jelenségeket ismertető munkák a nyelvi kontaktushatás föltétele-1. Az előadás alapjául szolgáló kutatások a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport és a Gramma Nyelvi Iroda munkatervének keretében folytak, ill. folynak az Arany János Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával. Itt mondok köszönetét Kiss Jenőnek előadásom korábbi írott változatához fűzött értékes észrevételeiért.

2. írásomban számos olyan terminus technicus található, amely magyarázatot igényelne, erre azonban a terjedelmi korlátok miatt csak a legszükségesebb esetekben keríthetek sort. A legtöbb ilyen fogalom magyarázata megtalálható egy másik munkámban (Lanstyák 2002).

3. A szlovákiai magyar nyelvterületet érintő nyelvcserefolyamatok további helyszíneire 1. Liszka 1996, 1998:188-189. Az utóbbi öt évszázadban lejátszódó felső-magyarországi, ill. szlovákiai etnikai folyamatokra 1. Kocsis-Kocsis- Hodosi 1998, a magyar-szlovák nyelvhatár 20. századi változásaira 1. Dávid 1994.