Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
250 Szabómihály Gizella Lanstyák István -Vančónč Kremmer Ildikó - Simon Szabolcs Magyarországon jogi szakkifejezés, a szlovákiai magyarban ’törvénymódosítás’ értelemben általánosabb használatú, s szlovák mintára kialakult a novellizáció/novellizálás (’törvénytervezet-módosítás’) továbbképzett változata is (mely direkt kölcsönszónak tekinthető). 2.2.4. Amint már említettük, az idegen szavak tekintetében a szlovákiai magyar és a magyarországi nyelvhasználat között gyakorisági eltérések is megfigyelhetők. Magyarországon az 1948 után államosított vagyon tulajdonosait a kárpótlás, nálunk pedig a restitúció (szí. reštitúcia) keretében kárpótolták - legalábbis a sajtóban főleg így írtak erről a folyamatról (1. még: Szabómihály 1993). A ’tőzsde’jelentésű börze a magyarországi és a szlovákiai magyar tömegtájékoztató eszközökben a tőzsdé-ve 1 váltakozva, lényegében stilisztikai célzattal fordul elő14, ám a szlovákiai Új Szó vizsgált anyagában gyakoribb, mint a Népszabadságból származó korpuszban (Simon 1998: 259). 2.2.5. A sajtónyelvi adatok elemzése azt mutatja, hogy a szógyakoriságot a szövegkörnyezettől függetlenül általában nem lehet vizsgálni. Például a magyarban a kultúra/kulturális és a (köz)müveiődés/(köz)müvetődési elvileg váltakozhatnak, a szlovákban viszont csak az idegen eredetű kultúra/kultúrny él. Ebből következően feltehető, hogy a szlovákiai magyar szövegekben a kultúra/kulturális gyakoribb lesz, mint a művelődés/műveiődési. A vizsgált Új Szó- és Népszabadság-anyag alapján valóban ez a helyzet; ám az Új Szóban a művelődési melléknév csak a művelődési központ szókapcsolatban fordul elő; az illetékes minisztérium elnevezése Szlovákiában ugyanakkor kulturális minisztérium, Magyarországon pedig művelődési minisztérium (volt). Hasonló a helyzet más lexémákkal is: pl. Szlovákiában a társadalombiztosítás kérdései a szociális biztosító (szí. sociálna poisťovňa) hatáskörébe tartoznak; az óvónőket pedagógiai szakközépiskolában (szí. stredná pedagogická škola), a könyvelőket, bérszámfejtőket kereskedelmi akadémiá-n (szí. obchodná akadémia) képzik; a ’műhold’ jelentésű szatellit-ve csupán a szatellitantenna (sz. satelitná anténa) ’parabolaantenna, műholdvevő’ összetételben van adatunk, a gépkocsik környezetvédelmi vizsgálatával kapcsolatban eddig főleg csak az emissziós vizsgálat (szí. emisná kontrola) megnevezéssel találkoztunk. Ebből következően az említett idegen szavak gyakorisága attól is függ, hogy szabad szószerkezetben vagy az említett kötött szókapcsolatokban fordulnak-e elő, hiszen ez utóbbiak terminus technicus jellegűek. 2.3. Az idegen szavak használatával kapcsolatban továbbá meg kell említeni a beszélt és az írott nyelvben (sajtóban, ideértve a rádiót és a tévét) megfigyelhető különbségeket is, ami egyrészt a szavak jelentésével, másrészt pedig azzal függ össze, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználatban előforduló idegen szavak között vannak standard, köznyelvi és szubstandard jellegűek. Csak a szóbeli használatból ismerjük a szubstandardnak minősülő hangalak-kölcsönzéses alakokat, pl. referent (szí. referent - m. referens ’előadó’), expert (szí. expert ’specialista, egy adott terület kiváló ismerője’), bufet (szí. bufet - m. büfé), rezort (szí. rezort - m. reszort ’ügykör, hatáskör’, ’ágazat’), konkurz (szí. konkurz - m. konkurzus ’pályázat’, ’csődeljárás’), infarkt (szí. infarkt - m. infarktus) stb. E szavak standard alakjai15 (referens, büfé, reszort, konkurzus, infarktus stb.) is használatosak azonban, mind a szóbeli, mind az írásbeli közlésben. A magyarországi nyelvhasználattal összevetve esetleg gyakorisági eltérések léphetnek fel, elsősorban a reszort : ágazat, illetve a konkurzus : pályázat szópárok esetében. 14. A börzé-1 az értelmező kéziszótár helyteleníti, ennek ellenére a magyarországi tömegtájékoztató eszközök munkatársai élnek vele. 15. Az expert e tekintetben kivételt képez (nincs standard alakváltozata), mivel direkt kölcsönszó.
