Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
Wegen szavak a magyar nyelv szlovákiai változataiban 249 szlovákiai magyarból hiányozhat (a jelenség eddig elkerülte a figyelmünket, lehet, hogy ezért nincs rá példánk). Ha az idegen szó a szlovákban rendelkezik jelentéstöbblettel, a szó adott jelentése átkerülhet a szlovákiai magyarba is, pl. reprezentáció (szí. reprezentácia ’a politikai élet, egy adott párt vezető személyiségei’), akció (szí. akcia ’rendezvény’), konverzió (szí. konverzia ’a hadiipar átállítása polgári célokra’), szemafor (szí. semafór ’közúti jelzőlámpa), externista (szí. externista ’óraadó tanár’). Vannak olyan esetek is, amikor tudomásunk szerint az idegen szó a szlovákiai magyarban a Magyarországon (esetleg még) ismert jelentésében nem is használatos, csak a szlovák hatásra kialakultban. Amennyiben a szótárazott jelentés csakugyan nem él a szlovákiai magyarban, teljes jelentésváltozásról beszélhetünk. Ezek közé tartozik a promóció (szí. promócia ’diplomaosztó, diplomaosztás’), a harmonogram (szí. harmonogram ’ütemterv’), vagy a deblokáció (szí. deblokácia, csak ebben a sajátos jelentésben használatos: ’a Szlovákiával szemben felhalmozódott szovjet államadósság törlesztése’). b) Ez utóbbi kategória igen közel áll a direkt kölcsönszók csoportjához; ide azokat az elemeket soroltuk - figyelembe véve a rendelkezésünkre álló mai szakirodalmat, elsősorban a kézikönyveket -, melyek a mai magyar egyetemes standardban nem élnek. E szavak száma aránylag csekély, ilyenek például: deratizáció/deratizálás (szí. deratizácia ’patkányirtás, féregtelenítés’), skandalizál (szí. škandalizovať ’nyilvánosan becsmérel, gyaláz, botrányba kever’), lusztráció (szí. lustrácia ’politikailag átvilágít’), inventúra (szí. inventúra ’leltározás’), matrika (szí. matrika ’anyakönyv, anyakönyvi hivatal’), motorizmus (szí. motorizmus ’gépjárművek használata’), autoritativ (személyiség, rendszer) (szí. autoritatívny ’tekintélyére támaszkodó, befolyásos’, ’feltétlen engedelmességet követelő’). A szlovákiai magyarban használatos más idegen szavak is gyakorlati szempontból e csoportba volnának sorolhatók, amennyiben Magyarországon ma már az adott alak, illetve a szlovákiai magyarban élő jelentés nem vagy alig ismeretes. Egy részük valószínűleg anélkül került be a szlovákiai magyar nyelvváltozatokba, hogy használói tudatában lettek volna a magyar nyelvben való létezésüknek; más esetekben azonban nem lehet kizárni, hogy a beszélők a szót a magyarból ismerték, csak éppen a másodnyelvben való nagyobb gyakorisága az első nyelvükben való megerősödését eredményezte, olyannyira, hogy a szó a szlovák nyelvi stílusértékét vette fel. 2.2.3. A szlovákiai magyar és a magyarországi magyar szó között több esetben stílusbeli-pragmatikai eltérés figyelhető meg. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az adott szó Magyarországon elavult, régies stílusértékű, esetleg szűkebb hatókörű szakkifejezés, a szlovákban és így a szlovákiai magyar nyelvhasználatban azonban élő, általános használatú. A ’nyugdíj’ értelmű penzió az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Bakos 1994) szerint régies stílusértékű, a szlovákiai magyar sajtóból viszont van adatunk semleges stílusértékű használatára (nyilván a szlovák penzia mintájára). A jelenséget stílusérték-kölcsönzésnek nevezhetjük (1. Lanstyák 1998: 37-38, 48). A stílusérték-változással számos esetben jelentésváltozás (általában jelentésszűkülés) is együtt jár, pl. a szlovákiai nagyvárosok (Pozsony, Kassa) főpolgármesteri hivatalát magisztrátusnak nevezik, az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában (Bakos 1994) ez a szó ’elöljáróság, városi hatóság’ jelentésű (és régiesnek van minősítve). Magyarországon a vigadó régen kiszorította a redut-ot, a pozsonyi Vigadót azonban még a szlovákiai magyar sajtó is Redut-nak nevezik (vö: szí. Reduta). A ’bizonyítvány, igazolvány’ jelentésű certifikátum az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára szerint régies, Szlovákiában ’[importáruknál megkövetelt] minőségi tanúsítvány’ értelemben használatos. A novella ’valamely törvényt, alapokmányt módosító utólagos szabály’ értelemben
