Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
248 Szabómihály Gizella -Lanstyák István -Vančóné Kremmer Ildikó — Simon Szabolcs da - m. spartakiád ’tomabemutató, sportünnepély’)12 stb.- egyéb (általában nem latin eredetű szavaknál) fellépő hangalakkölcsönzés: patizón (szí. patizón - m. patisszon ’csillagtök’), rezort (szí. rezort - m. reszort ’ügykör, hatáskör, feladatkör’, ’szerkezeti ág, szak ágazat’), bufet (szí. bufet - m. büfé ’falatozó’), buldozér (szí. buldozér - m. buldózer), báger (szí. bager - m. bagger), jogurt (szí. jogurt - m. joghurt)13, kecsup (szí. kečup - m. kecsöp/kecsap), immobilizér (szí. imobilizér - m. ’immobilizier’). Más esetekben - az alaki eltérés ellenére — sincs példánk hangalakkölcsönzésre, ennek egyik legfontosabb oka talán a szó közismertsége és gyakorisága, pl. demokrácia (szí. demokracia) telefon (szí. telefon), magnetofon (szí. magnetofon). c) Ha a szlovákban és a magyarban az idegen szó hangalakja eltérő, előfordulhat, hogy a szlovákiai magyarban használatos forma az egyikkel sem azonos, hanem analógiás jellegű. Ilyenek például a deliktus (szí. delikt - m. deliktum ’bűncselekmény’) és az expertízis (szí. expertíza - m. expertise ’szakértői vizsgálat, szakvélemény’) főnevek, melyek a szí. konflikt, defekt - m. konfliktus, defektus, illetve a szí. analýza, kríza - m. analízis, krízis mintájára jöttek létre. Analógiás alakok a melléknevek között is előfordulnak, pl. egzisztenciós (kérdés) ’egzisztenciális’ (szí. existenčná otázka), kompetenciós (törvény) ’illetékességi’ (szí. kompetenčný zákon) (vö. Jakab 1995: 141-143), konvenciós (fegyverek) ’konvencionális, hagyományos’ (szí. konvenčné zbrane), rekreációs (futás) ’kocogás’ (szí. rekreačný beh), klimatizációs (berendezés) ’klímaberendezés’ (szí. klimatizačné zariadenie), egzekúciós (parancs) ’végrehajtási’ (szí. exekučné nariadenie); ezek kialakulásában főként a szí. akčný, reakčný, konfrontačný stb. - m. akciós, reakciós, konfrontációs stb. analógiája játszhatott szerepet. E szavakban a nyelvhasználók a szlovák -čný szóvéget a magyar -ciós szóvéggel azonosítják, melyekben a -Č-, illetve a -cióa főnév tőmorfémájának a vége, a -ný, illetve az -s pedig melléknévképző. A -dó az esetek egy részében azonban nem standard forma, hanem hiperkorrekció, a standard magyar megfelelője a -cia (pl. kompetenció : standard kompetencia, egzisztenció : standard egzisztencia', vö. Jakab 1995: 141). Az analógiás formák típusába sorolhatók még a szeriózus (szí. seriózny - m. szeriőz ’komoly’, ’fontos’, ’megbízható’) alak is. A formai különbségek kapcsán megemlíthetjük még azt is, hogy a szlovák -cia végű szavak átvételekor ez a végződés általában még a nőmén actionis értelmű főnevek esetében is a - c/ó-val helyettesítődhet. Szlovákiai magyar sajtónyelvi adataink szerint pl. a regisztráció gyakoribb, mint regisztrálás (szí. registrácia ’nyilvántartásba vétel’). Ez az eljárás bizonyos szavak esetében azt jelenti, hogy törlődik a cselekvő : visszaható jelentés különbsége, pl. a demokratizáció jelenthet demokratizálás-X és demokratizálódás-1 is. E típusba sorolhatóak még: transzformáció (pl. a mezőgazdaság, az ipar transzformációja), koncentráció (pl. a tőke koncentrációja), deblokáció (pl. az orosz államadósság deblokációja). 2.2.2. A szlovákiai magyar nyelvváltozatokban használatos idegen szavak jelentését tekintve az alábbi mozzanatokra hívhatjuk fel a figyelmet: a) Ha az illető idegen szó jelentésszerkezete a két nyelvben eltérő, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban a szó jelentésszerkezete a szlovákéhoz igazodhat. Ha az idegen szó az egyetemes magyarban jelentéstöbblettel rendelkezik a szlovákhoz képest, ez a jelentés a 12. Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Bakos 1994) feltünteti a szpartakiád alakot is, de a spartakiád címszóra való utalással. 13. A Nyelvművelő kéziszótár (1996:283) a jogurt ejtést tartja helyesebbnek, bár megjegyzi, hogy ez „ma finomkodóan hat”.
