Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
Vélekedések a nyelvről egy nyelvcserehelyzetben lévő közösségben 231 A társadalmi és demográfiai tényezők, ill. íyelvhasználati színterek ismertetése által negállapítható a nyelvcsere befejezéshez közeedő állapota Nagyhinden. Jelen vizsgálat fő cérdése, hogy ebben az előrehaladott nyelvcseehelyzetben miként viszonyulnak a magyar íyelvhasználat egyedüli eszközeként még unkcionáló nagyhindi magyar nyelvjáráshoz, .alamint a község domináns szlovák nyelwálozatához a kisebbségi magyar, ill. többségi »zlovák csoport tagjai. I. A nyelvcsere szakirodaimáról, a jelenség .'Iméleti és módszertani megközelítési módjai•ól rendkívül átfogó képet ad Borbély Anna ''iyelvcsere című könyve, melynek megállapí:ásai a szerzőnek a magyarországi románok cözösségében végzett szociolingvisztikai vizsgálatain alapulnak. Munkájában a nyelvcserét lefolyások) faktorok 3 fő csoportját különbözteti meg: társadalmi-demográfiai faktorok, attitűdök és kisebbségpolitika. Az említett faktorok együttesen, egymással kölcsönhatva fejtenek ki pozitív vagy negatív hatást a nyelvcsere folyamatára (Borbély 2001: 23-32). A társadalmi és demográfiai tényezők közül a nyelvcsere folyamának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a nagyhindi magyarság őshonos alárendelt közösség, mely típusban a nyelvcsere többnyire végbemegy (vö. Borbély 2001: 25). Az iparosodás következtében létrejövő társadalmi mobilizáció a nagyhindi munkavállalókat is érintette és érinti manapság is. E tényező következtében a csoport elszigeteltségének és zártságának fellazulása szintén pozitív hatással van a nyelvcserére. Az 1991-2001 közötti időszakban a Nyitravidéken tovább csökkent a magyarok száma. A természetes szaporodás helyett a népességfogyás, a születések számának csökkenése vált uralkodóvá. A csökkenő lélekszámú közösség kevésbé képes saját intézményeket, szervezeteket működtetni, továbbá a kis lélekszám pesszimizmushoz vezethet, mely tényezők szintén pozitív hatással vannak a nyelvcserére (vö. Borbély 2001: 26). A saját intézmények működésének hiánya (magyar iskola, óvoda, kultúrcsoportok) érezhetően a nyelvcseréhez vezető legerőteljesebb faktor a nagyhindi magyarság számára. A társadalmi és demográfiai tényezők közül a vidéki lakosságnak a lakótelepekre való beköltözése, a magyar iskolák bezárása, a vegyes házasságok növekvő száma gyorsította föl leginkább az egész Nyitra-vidék nyelvi és kulturális beolvadásának folyamatát (vö. Sándor 2004: 73). Az ország kisebbségpolitikája a nyelvcserére pozitívan hat a Nyitra-vidéken. Az egész járásban a hivatalos ügyintézés a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében csak szlovákul folyik, magyar és szlovák falvak összevonásával pedig helyi szinten érték el a magyar nyelv visszaszorulását a nyilvános nyelvhasználati színterekről. Menyhe, Béd és Szalakusz, Nyitracsehi és Kiscétény, Vicsápapáti és Lajosfalu községek egyesítéséhez hasonlóan Nagyhind és Kishind közigazgatási összevonása is fölerősítette a nyelvcsere folyamatát. Az említett falvak újbóli különválása az előrehaladott nyelvcserét már nehezen tudja fékezni. A nyelvcserét befolyásoló harmadik említett faktor a nyelvi attitűd. Köztudott, hogy a nyelvek, nyelvváltozatok, nyelvi jelenségek és formák választásában, használatában az attitűdnek, tehát a beszélő szubjektív viszonyulásának, nyelvi beállítottságának fontos szerepe van (Kiss szerk. 2001: 218). A téma további szakirodalmát áttekintve leszögezhetjük, hogy a nyelvcsere folyamatát számottevően befolyásolhatják mind a kisebbségi, mind a többségi közösség attitűdjei. Az attitűdvizsgálatokból általánosságban levonható, hogy a kisebbségi nyelv háttérbe szorulása összefüggésbe hozható a beszélőnek a két nyelvvel kapcsolatos attitűdjével. Ez nem jelenti azt, hogy a nyelvcsere a két nyelvhez fűződő attitűdök hatására alakult ki, hanem inkább azt, hogy a nyelvcsere velejárójának kell tekinteni az attitűdbeli változásokat (Borbély 2001:177). Ami a szlovák többség és a magyar kisebbség egymásról vallott nézeteit illeti, érdemes utalni Lanstyák István alapján egy 1991. évi
