Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
232 Presinszky Károly reprezentatív közvélemény-kutatás2 eredményére. A megkérdezett magyarok a vizsgálat során pozitívabban viszonyultak a szlovákokhoz, mint fordítva. A szlovák válaszolók egyharmada határozottan negativ véleménnyel volt a magyarokról. A legpozitívabban a magyarlakta régiók szlovákjai értékelték a magyarokat (Lanstyák 2000: 69). Egy szlovákiai kisebbségi magyar beszélőközösség nyelvjárásához kapcsolódó többségi iskolát látogató adatközlők attitűdjeiről pedig Sándor Anna tesz említést. Megállapítja, hogy a nem anyanyelvű iskolában és a vegyes házasságokban az adatközlők többségénél megerősödött a magyar nyelvhez való negatív nyelvi attitűd, mely a nyelvváltás és a nyelvcsere rohamos fölgyorsulását idézte elő (Sándor 2001: 40). 3. A nyelvválasztással és nyelvcserével foglalkozó kutatásaimat 2007 májusában és júniusában végeztem Nagyhinden. Az adatok zömét kérdőíves vizsgálattal, ill. interjúk segítségével, valamint passzív megfigyeléssel nyertem. Az alkalmazott kérdőív 63 kérdésből állt. Az első 11 kérdés az adatközlők azonosítására vonatkozott. Az ezt követő két kérdéssel a magyar és szlovák nyelvtudás szubjektív megítélésére kérdeztem rá, majd a nyelvhasználati színterekhez és beszédhelyzetekhez kötődő nyelvválasztási szokásokat tudakoltam. Az attitűdkérdések első része az érintkező nyelvek presztízsét volt hivatott feltérképezni, majd a nyelvek és nyelvváltozatok szubjektív megítélését érintő kérdések következtek. Három kérdés vonatkozott a magyarországi kapcsolatokra is. Jelen tanulmányban a nyelvváltozatok megítélésére vonatkozó kérdések válaszait dolgoztam fel. Adatközlőimet igyekeztem a rétegzett mintavétel szabályai alapján kiválasztani. Főképpen arra törekedtem, hogy a település nemzetiségi arányainak nagyjából megfeleljen a vizsgált minta. Az elemzés alapját képező 78 kérdőív adatközlőinek (41 nő, 37 férfi) nemzetiségi, anyanyelv szerinti és életkori megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. Az idősebb adatközlők még Nagyhinden születtek, a középkorúak zöme Verebélyen, a fiatalok Aranyosmaróton, ill. Nyitrán. Az idősebb szlovák anyanyelvű adatközlők közül néhányan Kishinden, Lapásgyarmaton, ill. Zsitvaújfaluban születtek. Egy adatközlőm született Pozsonyban. Az adatközlők 21,79%-a élete folyamán legalább egy évig Nagyhinden kívül is élt. A válaszul adott lakóhelyek többsége a környékbeli városokra vonatkozott (Verebély, Nyitra, Léva: 2-2 adatközlő). Egy adatközlőm a távo-1. táblázat A kérdőíves vizsgálat adatközlői nemzetiség, anyanyelv és generációk szerint generációk magy. nemzetiségű magy. anyanyelvű szlov. nemzetiségű magy. anyanyelvű szlov. nemzetiségű szlov. anyanyelvű összesen fiatal (15-35)2 (2,56%) 2 (2,56%)17(21,79%) 21 (26,92%) közép (36-55)8(10,25%) 4(5,12%) 17(21,79%) 29 (37,17%) idős (55 felett)16(20,51%) 4(5,12%) 8 (10,25%) 28 (35,89%) összesen26 (33,33%)10(1 2,82%)42 (53,84%)78' (100%) 2. A kutatás nem nyelvi attitűdökkel, hanem a kisebbség és a többség egymásról vallott áltatlános attitűdjeivel foglalkozott.
