Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
PRESINSZKY KAROLY VÉLEKEDÉSEK A NYELVRŐL EGY NVELVCSEREHELYZETBEN LÉVŐ KÖZÖSSÉGBEN 1. Köztudott, hogy ha valamely közösség — nyelvi kisebbség - egy másik nyelvet, környezetének a nyelvét elsajátítva kétnyelvűvé válik, és az eredeti anyanyelve korlátozott használati körű lesz úgy, hogy a másik nyelv válik több színtéren dominánssá, akkor ez a közösség a nyelvcsere folyamatát éli át (Kiss 1995: 196). Weinreich szerint nyelvcsere akkor következik be, ha a közösség egy nyelv szokásos használatáról áttér egy másik nyelv használatára. Susan Gal pedig úgy véli, hogy a nyelvcsere voltaképpen a nyelvi repertoár újrarendezéséhez vezet - nemegyszer az egyik nyelv teljes feladásával (idézi Bartha 1999: 124-125). A dialektológiai szakirodalomban nagyfokú illabialitást képviselő nyelvjárásáról közismert Nagyhind (szlov. Veľké Chyndice) magyar beszélőközössége is a nyelvcsere folyamatát éli át. A község Nyitrától keletre, a Zsitva folyó jobb partján fekszik. Délnyugatról Kalász (szlov. Klasov), északról Kishind (slov. Maié Chyndice), keletről pedig Zsitvaújfalu (szlov. Nová Ves nad Žitavou) településekkel határos. E szomszédfalvak teljesen szlovákok, kivétel Kalász, melyen keresztül kapcsolódik Nagy - hind a Nyitra környéki magyar nyelvszigethez. A 20. század közepéig döntő többségű nagyhindi magyar lakosság az 1945 utáni kedvezőtlen politikai intézkedések hatására kezdett csökkenő tendenciát mutatni. A rohamos nyelv- és nemzetiségváltás azonban 1976-tól gyorsult fel, amikor a községet közigazgatásilag összevonták a szomszédos szlovák Kishinddel. Ekkor megszűnt a magyar iskola, és a hivatalos ügyintézés nyelve is szlovákká vált. A két falu 1992-ben ismét különvált, ám ekkorra a nyelv- és nemzetiségváltás már visszafordíthatatlanná vált Nagyhinden. A 2001-es hivatalos népszámlálási adatok tükrében Nagyhindről megállapítható, hogy a 350-es lélekszámával a járás kisközségei közé tartozik. A nagyhindiek kétharmada szlovák nemzetiségű és szlovák anyanyelvű, az utolsó népszámlálás során a megkérdezettek 64,3%-a vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Magyar anyanyelvűnek 10%-kal többen vallották magukat (34,9%), mint magyar nemzetiségűnek (24,9%). A felekezeti hovatartozás alapján a lakosság döntő többségében római katolikus (2001-ben 98,5%). A községben 2001-ben a férfiak számaránya valamivel alacsonyabb volt (48,6%), mint a nőké (51,4)%. Megállapítható továbbá a lakosság nagyfokú elöregedése. Az utolsó, országos népszámlálás adataival összevetve a település lakosságának átlagéletkora 5,8 évvel volt alacsonyabb, mint Szlovákia lakónépességéé (vö. Gyurgyík 2006: 174). A magyar nemzetiségű lakosság döntő része az idősebb generációt képviseli: az 50 év feletti magyar lakosok aránya 77,35%, a 20 és 40 év közöttieké 22,65%, az ettől fiatalabb generációnak már nem találunk magyar képviselőjét a faluban. Az 1. ábra alapján jól megfigyelhető a magyar és a szlovák lakosság korösszetétele közötti különbség.
