Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
196 Presinszky Károly ti és magánkapcsolatok erősödésével a Ma - gyarországgal szomszédos országok kisebbségi magyar nyelvhasználatába, főképp a szókészletbe. A magyarországi köznyelv hatása tehát erősödni látszik ezeken a területeken is. Azzal pedig, hogy a nagyobb területen használt (felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, muravidéki, őrvidéki) lexikai regionalizmusok közül néhányat a Magyar értelmező kéziszótár 2003- as átdolgozott kiadásában is megjelentettek, leszögezhetjük, hogy a kisebbségi regionális nyelvváltozatokat jobban megismerhetik a köznyelvi beszélők. E lexikai elemek szótározása azonban inkább szimbolikus jelentőségű, a köznyelvre nincs közvetlen hatással. Az előzőekben a nyelvjárásokat és a köznyelvet objektív tényezők alapján hasonlítottuk össze. A következőkben a két nyelvváltozatot a hozzájuk kötődő szubjektív viszonyulások alapján vetjük egybe. Az egyes nyelvváltozatok megítélése ugyanolyan fontos tényező azok elkülönítéséhez, mint nyelvrendszertani jellemzőik. A nyelvjárások és a köznyelv jellemzésekor tisztáztuk, hogy a beszélők a kommunikáció során a nyelvhasználati színtereknek és beszédhelyzeteknek megfelelően választanak az egyes nyelvváltozatok közül. Ezt a választást számos tényező, így az attitűd is befolyásolja, melynek többféle értelmezése is létezik (lásd Síklaki 1994: 25). Az attitűdökkel elsődlegesen a szociológia foglalkozik azokat a mintákat vizsgálva, melyeket a társadalmi viselkedés tanulása során elsajátítunk. Megtanulunk olyan jelenségeket is megítélni, besorolni, melyekre nincs egzakt magyarázatunk. E viselkedés alapját tapasztalatok, sikerélmények, kudarcok, hagyományok és elvárások befolyásolják (Cse - peli 1997: 39). Mindez meghatározza az attitűdöt, azaz a későbbi magatartásunkat, viselkedésünket, beállítottságunkat az érintett jelenségekhez. Az attitűd vonatkozhat a nyelvre, nyelvváltozatokra is. Kiss Jenő meghatározása szerint a nyelvi attitűd „egyes embereknek, emberek csoportjainak nyelvekkel, nyelvváltozatokkal, nyelvi jelenségekkel és elemekkel, illetőleg a konkrét nyelvhasználattal szembeni beállítottságát, hozzájuk való viszonyát, róluk kialakult értékelő jellegű vélekedését jelöli” (Kiss 1995: 135). A nyelvi attitűdöt is a hiedelmeink, anyanyelvi és általános műveltségünk, továbbá környezetünk szokásai, hagyományai, valamint a nyelvváltozatot magáénak valló réteg befolyása határozza meg. A nyelvi attitűd tehát elsősorban nem nyelvi, hanem társadalmi meghatározottságú (Trudgill 1997: 58). A társadalmi eredetű nyelvi ítéletek egy adott közösségen belül egyfelől tekintélyt kölcsönöznek az egyik nyelvnek, másfelől leértékelik a másik nyelvet. Mindezekhez a nyelvi attitűd két társfogalma, a presztízs és a stigma kapcsolható. Szociolingvisztikai alaptétel, hogy az a nyelvváltozat, az a nyelvi forma terjed, hódít, amelyhez társadalmi elismertség, tekintély, tehát presztízs kapcsolódik — mert követésre, utánzásra méltónak érzik. S az szorul vissza előbb-utóbb, amelyikhez társadalmi megbélyegzés, leértékelés, lenézés, tehát stigma társul, mert helytelennek, kerülendőnek, szégyellnivalónak érzik és vélik (Kiss szerk. 2001: 218). Az attitűdök kutatása főként azért fontos, mert az adott nyelvhez, nyelvváltozathoz fűződő viszony megváltozása nyelvváltozatcserét, sőt nyelvcserét eredményezhet. Az attitűdök hatással vannak a nyelv(változat) sorsára, és nyelvhasználat-befolyásoló tényezők, de szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az attitűd csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a tényleges nyelvi viselkedést befolyásolják. A standard nyelvváltozattal rendelkező nyelvekre általánosságban elmondható, hogy nyelvváltozataik közül presztízse, tekintélye a köznyelvnek van, mert a nyelvhasználók számára az jelenti az igényes, müveit, követendő nyelvhasználatot, az jelképezi a társadalmi előbbre jutás lehetőségét. A köznyelvi formákhoz képest a többi nyelvváltozat, így a nyelvjárások is negatív megítélésűek (Kiss 1995: 137). A nyelvjárásokhoz kapcsolódó negatív attitűd azokra az országokra jellemző elsősorban, amelyek nyelvileg erősen központosítottak. A
