Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
176 Pintér Tibor járásokat. A nyelvjárások rövid leírása mellett hanganyaggal, illetve annak lejegyzett változatával is illusztrálja a bemutatott nyelvjárást. HELYESÍRÁS A beszélt nyelvi anyagok feldolgozása mellett a Gramma Nyelvi Iroda kiemelt hangsúlyt helyez a standard írott változatának kodifikációjára is. A helyesírást alakító tevékenység természetesen nem lehet olyan intenzív és extenzív, mint más, kodifikációs érvényű tevékenység, mivel az írott nyelv kevésbé hajlamos a változásra és szabályrendszere sem enged változást. A helyesírást célzó nyelvalakító tevékenység így főként a kölcsönszavak és helynevek írásának kérdésében jelent döntéshozatalt. A kölcsönszavak írása központi kérdés, mivel ezek helyesírása általában nem tisztázott (mivel nincsenek szótárazva). Bár ht-online-ba, valamint a szólistákba történő bekerülés kodifikálja az adott szó helyesírását (részleges kodifikáció), a szó végleges alakját (végső kodifikáció) a központi szótárba való bekerülés jelenti. Az eddigi szótárak, amelyek kis mértékben ugyan, de tartalmaznak szlovákiai magyar szavakat, a következők: Magyar értelmező kéziszótár (2003), Osiris Helyesírás (Laczkó-Mártonfi 2004), Idegen szavak szótára (Tolcsvai Nagy 2007), Értelmező szótár + (Eöry szerk. 2007). Természetesen nem lehet kihagyni az 1984-ben megjelent Magyar helyesírás szabályait sem, ahol mindösszesen három kifejezést szótáraztak. A helyesírást érintő nyelvalakítási folyamatokban külön fejezetet jelent a földrajzi nevek, elsősorban a domborzati nevek írása. A Kárpát-medencei földrajzi nevek helyesírása problematikus, mivel a jelenleg érvényben lévő helyesírási szabályzat nem kodifikálja egyértelműen a (főleg Magyarország határain kívüli) földrajzi nevek írását: sokszor több hatályos írásváltozat is ütköződik. A probléma alapja abban a tényben rejtőzik, hogy hiányzik az egységes álláspont (ugyan létezik földrajzi helyesírási szótár, de az nem old meg minden problémát). A Termini Kutatóhálózat (mint ahogyan a Gramma Nyelvi Iroda) célja, „hogy a földrajzinév-bizottság közreműködésével felvegye a kapcsolatot az egyes országok illetékes szerveivel, hogy egy általánosan, mindenki számára akceptálható magyar településnév-jegyzéket állíthasson össze”". A „helyismeret” előnyében a „problémás” eseteket elemezzük, a helyi közösségeknél megvizsgáljuk, hogy helyben mely névváltozatot preferálnák, s mindezeket figyelembe véve javaslatot teszünk arra, melyik változatot volna ajánlatos „hivatalos” magyar névként kiemelni. Az egyes szólisták mellett (vagy azok részeként) a nyelvalakító tevékenység részeként az iroda szólistákat készít(ett) a magyar nyelv készülő helyesírási kéziszótárába és 12. szabályzatába. Ennek elbírálása jelenleg is folyik. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy az iroda által leadott szójegyzékből mi jelenik majd meg nyomtatásban. Azt azonban az Osiris Helyesírás megjelenése nyilvánvalóvá tette, hogy a standard (központi) helyesírás nem minden esetben fogadja el az irodák által javasolt alakokat. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében fejlesztés alatt álló nyelvi tanácsadó és helyesíró portál (www.helyesiras.hu) több lehetőséget nyújt a magyar helyesírás esetleges alakításához, naprakészen tartásához és különféle szintek, stílusok) - akár régiók - elkülönítéséhez11 12. A www.helyesiras.hu jelenleg fejlesztés alatt áll, célja, hogy gépileg modellálja a magyar helyesírást. Egyik fő lehetséges erénye (hogy valóban erény lesz-e, majd csak a működés után fogjuk látni), hogy lehetőséget teremt az egyes szavak megcímkézésére13. A többszintű felépítettség, illetve címkézés lehetővé teszi, 11 http://ht.nytud.hu/index.php?option=com content&task=blogcategory&id= 16&Itemid=50 12 A nyelvi tanácsadó portál működéséről, illetve a helyesírás számítógépes modellezésnek nehézségeiről bővebben lásd Pintér - Mártonfi - Oravecz 2009. 13 Például az ’akontáció’ szó a szlovákiai magyar nyelvhasználatban köznyelvi stílusú, míg például Muravidéken a bizalmas nyelvhasználatban használatos. Az egyes stilisztikai különbségek mellé akár jelentéseket is lehet csatolni.
