Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
A szlovák nyelvpolitika és a nyelvhasználat... 15 2.1. Az államnyelvtörvény értékelése nemzetközi szervezetek által Az államnyelvtörvény (mind az 1995-ös eredeti szöveg, mind a 2009-es módosítás) l.§ (4) bekezdése szerint a törvény nem szabályozza a kisebbségek nyelvhasználatát, mivel azonban minden nyilvános funkcióban előírja a szlovák nyelv használatát, ténylegesen korlátozza azt, többek között ezért is bontakozott ki mind 1995-ben, mind 2009-ben erős belföldi és külföldi tiltakozás a törvény ellen.9 2.1.1. Az államnyelvtörvény és a kisebbségvédelmi keretegyezmény Szlovákia 1995-ben csatlakozott a kisebbségvédelmi keretegyezményhez, 2001-ben A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját is elfogadta, az államnyelvtörvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra gyakorolt befolyása természetesen e nemzetközi egyezmények végrehajtásáért felelős szakértői bizottságok figyelmét sem kerülhette el. A keretegyezmény végrehajtásával kapcsolatban eddig három monitorozási ciklus zajlott el (1: 1991-2001,2. 2005-2006, 3. 2009-2011 )10. A szakértői bizottság mind a három jelentésben külön kitér az államnyelvtörvény kérdésére, főleg abból a szempontból, hogy egyes rendelkezései a szólásszabadság megsértéseként értelmezhetők, másrészt pedig a szelleme olyan (ideértve bizonyos interpretációkat is), hogy elbizonytalanítja a kisebbségieket, valójában „elriasztja” őket attól, hogy az anyanyelvűket használják. A keretegyezmény végrehajtásáról készített első szakértői jelentés (36. pont) is megállapítja, hogy a kisebbségi nyelvek használatát gátolja az államnyelvtörvény, és azt javasolja, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény mint lex specialis élvezzen előnyt az államnyelvtörvénnyel szemben. A szlovák kormány válaszában ezzel a felvetéssel nem értett egyet, és azt írta, hogy a kérdést majd a charta kapcsán rendezi. A későbbi fejlemények azonban azt mutatják, hogy ez nem történt meg. A második ciklusban a bizottság által eredetileg megfogalmazott ajánlásokba is belekerült az a pont: meg kell akadályozni, hogy az államnyelvtörvény rendelkezéseinek nem megfelelő (azaz túlságosan is korlátozó) értelmezésével gátolják a kisebbségi kulturális és oktatási, valamint nyelvi jogok érvényesülését. Az ellenőrzési mechanizmus értelmében a bizottságijelentést véleményezi az érintett ország is, s ezért Szlovákia az eredeti javaslat átértékelését és átfogalmazását kérte (1. 16. pontot), így az elfogadott ajánlásba általánosabb megfogalmazás került: folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, melyek célja a kisebbségi vonatkozású törvények kiegészítése, teljessé tétele (főleg kulturális és oktatási területen), valamint ügyelni kell arra, hogy a nyelvi vonatkozású törvények mind tartalmilag, mind pedig értelmezésüket tekintve összhangban legyenek ezekkel a pozitív irányú tendenciákkal. A 3. monitorozási ciklus abban az időszakban folyt, amikor a Fico-kormány 2009-ben módosította az államnyelvtörvényt, s abba újra bekerültek a szankciók. Véleményében a szakértői bizottság megállapítja, hogy még mindig kétségek merülnek fel az államnyelvtörvénynek a magánszférában való érvényesítésével, valamint az államnyelvtörvény és a kisebbségi 9. L. pl. Simon -Kontra 2000. A 2009-es módosítással kapcsolatos magyar és külföldi reakcióknak külön számot szentelt a Kisebbségkutatás folyóirat (2009/3. szám; http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/index.php?lap=57) 10. Az ellenőrzési mechanizmussal kapcsolatos dokumentumok az Európa Tanács honlapján keresztül érhetők el (http://www.coe.int/). Az egyes dokumentumok azonosító száma az 1. ciklusban: a Szlovák Kormányjelentése (ún. State Report) ACFC/SR( 1999)008, a szakértői bizottság jelentése (Advisory Report) ACFC/INF/OP1(2001)001, a határozat (Resolution) ResCMN(2001)5; a 2. ciklusban: a Szlovák Kormányjelentése ACFC/SR/II(2005)001, a szakértői bizottság jelentése ACFC/OP/II(2005)004, a határozat ResCMN(2006)8. a 3. ciklusban: a Szlovák Kormány jelentése ACFC/SR/III(2009)008, a szakértői bizottság jelentése ACFC/OP/III(2010)004, a határozat ResCMN(2011)15.
