Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

126

Szabómihály Gizella — Lanstyák István

szlovákiai adatközlőink válaszai jól tükrözték az egyes változótípusokhoz sorolt konkrét változók (változópéldányok) megítélésében, ill. használatában mutatkozó eltéréseket. Például a magyarországi (M csoport) és a magyar gimnáziumba járó szlovákiai (Bm csoport)4 diákok válaszai közötti különbség az E változókhoz tartozó változópéldányok 45%-ában, az EK változóknak pedig 36,1%-ában volt legalább 5%-on (p<0,05) szignifikáns, az AK/K változók esetében ez az arány már 66,7% volt:

Mint látható, táblázatainkban az AK és a K változók együtt szerepelnek, mivel a feldolgozott anyagban csupán két K változó volt. Ennek az az oka, hogy az ilyen szempontból feldolgozott anyagunk szókészlettani változókat nem tartalmaz, márpedig a K változók zöme éppen szókészlettani.

Az AK és a K változótípusok elméleti megkülönböztetése azon alapul, hogy az AK típusba sorolt változók esetében a változó második változata (kontaktusváltozata) formailag

1. táblázat A magyarországi (M csoport) és a magyar tannyelvű iskolába járó szlovákiai (Bm csoport) adatközlők válaszai közötti szignifikáns különbségek a változótípusok szerinti bontásban

E változók (N=80)EK változók (N=61)

AK/K változók (N=24)

szignifikáns

36

45,0%22

36,1%15

62,5%

nem szignifikáns44

55,0%39

63,9%9

37,5%

A kontakmsváltozók csoportján belül egyrészt az EK, másrészt pedig az AK/K változótípusok közötti különbségre utal az a tény is, hogy a Bm csoport adatközlői a produktív, ill. választásos feladatokban5 jóval gyakrabban választották az EK változók kontaktusváltozatát, s ugyanakkor az EK változók kontaktusváltozatát tartalmazó mondatokat sokkal kisebb arányban javították, mint azokat, amelyekben az AK változók kontaktusváltozata szerepelt.

Magyarországon is él, illetve a közmagyar nyelvben léteznek ezekhez kapcsolható analóg szerkezetek, ezzel szemben a K változók kontaktusváltozatainak esetében ilyen analógiát nem tudunk kimutatni.

így például a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban bizonyos szavakhoz (pl. alapiskola, gimnázium, internátus, szoba, parkoló) nemcsak a Magyarországon szokásos belviszonyragok járulhatnak, hanem külviszonyragok is (pl.

2. táblázat Az EK és az AK/K változók kontaktusváltozatának választása, standardra javítása, ill. helyesként való elfogadása a Bm csoportban a feladat jellege szerint

Produktív/választásos

feladat

Javításos feladat

Megítéléses feladat

EK

2142

33,6%644

28,8%1062

47,6%

változók(6366)

(100%)

(2233)

(100%)

(2233)

(100%)

AK/K253

15,5%

232

42,2%

204

37,1%

változók(1628)

(100%)

(550)

(100%)

(550)

(100%)

4. Mint említettük, a vizsgálat során három adatközlői csoport válaszait vetettük összem előadásunkban azonban a szlovák tannyelvű gimnáziumot látogató kétnyelvű szlovákiai diákok (ún. Bs csoport) válaszait nem tüntetjük fel rendszeresen.

5. Kérdőívünkben négyféle feladattípus szerepelt:

a) A javításos feladatokban a diákoknak ki kellett javítaniuk a megadott mondatokat (ha azokban olyan szavakat, kifejezéseket találtak, amelyeket „furcsának, nem egészen természetesnek vagy kifejezetten rossznak” éreztek);

b) A produktív feladatokban a diákok az utasítás szerint egy szót megfelelő toldalékkal láttak el, a mondatba egy szót beírtak, egy egész mondatot alkottak, vagy pedig egy képet neveztek meg;

c) a választásos feladattípusban az adatközlőknek két megadott szóalak vagy szerkezet közül kellett kiválasztaniuk az adott mondatba jobban illőt;

d) a megítéléses feladattípusban az adatközlői ítéletet alkottak a megadott mondat helyességéről.