Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

SZABÓMIHÁLY GIZELLA - LANSTYÁK ISTVÁN

NYELVI VÁLTOZÓK A MAGYAR NYELV SZLOVÁKIAI VÁLTOZATAIBAN1

Nyelviváltozó-típusok a magyar nyelv szlovákiai változataiban című előadásunkban átfogó jellemzést nyújtottunk azokról a változótípusokról, amelyeket egynyelvű (magyarországi) és kétnyelvű (magyar, illetve szlovák tannyelvű iskolába járó) szlovákiai gimnazisták bevonásával végzett empirikus kutatásaink alapján különítettünk el. Ebben az előadásban - mintegy annak folytatásaként - néhány példával1 2 illusztráljuk egyrészt a változótípusok egyikét-másikát, másrészt pedig azt, milyen különbségek mutatkoznak a kiválasztott magyarországi és szlovákiai adatközlői csoportok között a vizsgált nyelvi változók egyes változatainak használatában.

1. A KIINDULÓ HIPOTÉZIS

A nyelvi változók kijelölésében alapvetően a magyarországi és a szlovákiai magyar nyelvművelő irodalomra támaszkodtunk. A kérdőívbe továbbá felvettünk olyan, eddig nem vizsgált jelenségeket is, amelyekről a magyar és a szlovák nyelv összevetése alapján feltételeztük, hogy e változók változatainak az eloszlása a magyarországi, ill. a szlovákiai magyar nyelvhasználatban eltérő lesz (bővebben 1. Lanstyák és Szabómihály 1997).

Hipotéziseink megfogalmazásakor abból a szinte közhelyszerű megállapításból indultunk

ki, mely szerint Szlovákia magyarlakta vidékein a standard magyar nyelvváltozat használatának feltételei korlátozottak, ezért még a műveltebb rétegek nyelve is „vulgáris-nyelvjárásias”, ezenkívül gyengébb-erősebb szlovák hatás mutatható ki benne (1. Deme 1971: 38; majd az ő nyomán Jakab több helyütt is, pl. Jakab szerk. 1976: 166-7; újabban a kisebbségi magyar nyelvváltozatokra általánosítva Kiss 1994: 94—100). Ennek alapján feltételeztük, hogy

1. a szlovákiai adatközlők gyakrabban fognak élni az E változók3 nemstandard (vagy kevésbé standard) változatával,

2. nagyobb százalékban fogják választani az EK, AK és K változók kontaktusváltozatát, mint a magyarországi beszélők.

2. A KIINDULÓ HIPOTÉZIS AZ ADATOK FÉNYÉBEN

A kapott adatok elemzése csak részben igazolta előzetes feltételezéseinket, s több tanulság levonására késztetett mind a vizsgált változók, mind az adatközlői csoportok nyelvi viselkedésével kapcsolatban.

Elsősorban is bebizonyosodott, hogy a kétnyelvű beszélőközösségben (vagy legalábbis saját adatközlőink viszonylatában) indokolt e négy változótípus megkülönböztetése, hiszen

1. Előadásunk részben a pozsonyi Mercurius csopot munkaterve alapjánfolyó kutatásokra támaszkodva készült. Köszönetét mondunk a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványnak, az Illyés Alapítványnak és a Csemadoknak munkánkhoz nyújtott anyagi, ill. egyéb támogatásukért.

2. Kérdőívünk nyelvi anyaga csajnem kétszáz feladatot tartalmazott, ebből a jelenlegi vizsgálat során 127-nek az adatait dolgoztuk fel.

3. Az egyes változótípusok jellemzőit 1. a Nyelviváltozó-típusok a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban című előadásunkban (1. e tanulmány előtt).