Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
106 Lanstyák István eredetű elemek arányának alakulása az egyes színtereken a ht sajtó jelentőségére is rámutat: azoknak a színtereknek a szókincsében is, amelyek alapvetően államnyelvűek (pl. politika, egészségügy, pénzügyek, munka), nagyobb arányban fordulnak elő belső keletkezésű elemek, ha az adott színterek történéseiről a sajtó rendszeresen beszámol.29 6. ÖSSZEGZÉS Dolgozatomban a ht régiókban folytatott lexikológiai kutatások eredményeinek egy részét próbáltam összegezni a ht szókincs egyes rétegeinek áttekintésével. Célom az volt, hogy hozzájáruljak a ht szókincs egyoldalú - mondhatni torz — szemléletének visszaszorulásához. Az a tapasztalatom ugyanis, hogy a legtöbb laikus ember a „határon túli szavak” kifejezés hallatán azoknak csak egyik, legfeltűnőbb csoportjára gondol, a közvetlen kölcsönszavakra. Megkockáztatható az a feltételezés, hogy még a nyelvészek többsége is a közvetlen kölcsönszavakon kívül legföljebb a kalkokra és a velük nagyon gyakran még nyelvészkörökben is összemosott jelentésbeli kölcsönszókra gondol. Az, hogy léteznek stílusbeli kölcsönszavak is, a nyelvészek többsége előtt ismeretlen, s arra sem gondolnak a nyelvészet más területein dolgozó kollégák, hogy a ht nyelvváltozatokban önálló alkotások is vannak, amelyek nemcsak közmagyar szavakat, hanem meghonosodott ht szavakat is tartalmazhatnak. Még kevésbé szokványos, hogy a „határon túli szavak” kategóriájába beleértsük az adott ht régióban élő tájszavakat, attól függetlenül, hogy ezek használata csak az adott ht régióra korlátozódik-e, vagy pedig átnyúlik Magyarországra vagy más ht régióba. S bár senki sem kételkedik abban, hogy a ht magyarok is használnak olyan szavakat, mint kéz, ül vagy aki, alatt, mégsem szokás arra gondolni, hogy a km szavak legnagyobb része is beletartozik a ht szókincsbe, sőt ez a legfontosabb rétege, amellyel az újabb keletkezésű, egy vagy több ht régióra korlátozódó szavak szerves egységet alkotnak. Ez az egyoldalú személet az oka annak, hogy „ht szókincs”-en a ht nyelvváltozatok sajátos szókészleti elemeit szokás érteni, nem pedig a ht beszélők által használt szavak összességét. Dolgozatom célja az volt, hogy a ht szókincset a maga differenciáltságában mutassam be. Az egyes rétegek jellemzése során mindig utaltam arra, hogy az adott rétegben hogyan nyilvánul meg a kontaktushatás, ügyelve arra is, hogy fény derüljön azokra az esetekre is, amikor nem kell kontaktushatással számolnunk. Ezenkívül nagyon fontosnak tartottam, hogy utaljak arra is, hogyan viszonyul a ht beszélők „mérvadó” csoportja az adott rétegekhez tartozó szókészleti elemekhez. A ht szavakról mintegy történeti perspektívában Írtam (nem is nagyon lehet másként, mivel a kontaktushatás alapvetően időhöz köthető, történeti tény), hangsúlyoznom kell azonban, hogy ezt szinkron nyelvi tények alapján tetem, történeti kutatásokat nem folytattam, a nyelvi változásokra vonatkozó megállapításaim pusztán következtetések, melyeket az érintett szókészleti elemek ht és Hu stílusértékének, jelentésének, használatának összehasonlításából vontam le. Ezek a megállapítások ezért óvatosan kezelendők, hiszen elvileg az észlelt szinkron tényeknek másfajta történeti magyarázata is elképzelhető. Végül magyar közegben sajnos még szakmai közönség előtt sem szükségtelen hangsúlyozni, hogy az államnyelvi eredetű és a belső keletkezésű, illetve a határon túli és a közmagyar szavak közt nyelvi szempontból globálisan véve nincs semmilyen értékkülönbség. Az a közkeletű meggyőződés ugyanis, hogy az idegen eredetű elemek eredendően rosszabbak volnának a belső keletkezésű elemeknél, nyelvművelők, tanítók, magyartanárok és más, a 29. Mindez nem jelenti azt, hogy a mindennapi beszélt nyelvben nem jönnének létre közvetett kölcsönszavak és esetleg önálló alkotások. Kétségtelen, hogy jönnek létre, de a közvetett kölcsönszavak és önálló alkotások jelentős része mégis inkább az írott nyelvben keletkezhetett, és onnan kerülhetett át a beszélt nyelvbe.
