Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A határon túli magyar szókészlet 107 nyelvészethez nem értő emberek által terjesztett nyelvi mítosz (1. Lanstyák 2007: 188), amiként az a szintén gyakori vélekedés, hogy a kölcsönszavak használata elősegítené a nyelvcserét (1. Lanstyák 2007: 189-190). Azt, hogy nyelvileg az államnyelvi eredetű vagy a belső keletkezésű lexéma „jobb-e”, nagy általánosságban lehetetlen eldönteni, mindig egy-egy konkrét beszédhelyzetben lehet csak értékelni a kínálkozó kifejezési lehetőségeket. így pl. a belső keletkezésű km és ht szavaknak nyelvi szempontból az az előnye, hogy jelentéstanilag motiváltak lévén, az államnyelvet nem (jól) ismerő beszélők számára is könnyebben megjegyezhetőek, felidézhetőek. Ugyanakkor az államnyelvet jól ismerő beszélők számára a kölcsönszavak használata jóval kisebb mentális erőfeszítéssel jár, igy ezek jobban megfelelnek a nyelvi gazdaságosság követelményeinek. A közvelen kölcsönszavak hangteste sok esetben rövidebb, mint km vagy belső keletkezésű ht megfelelőiké, ami főként az informális beszélt nyelvben előny a beszélők számára, ugyanakkor a formális beszédhelyzetben a beszélők sokszor a hosszabb hangtestű szavakat részesítik előnyben, így ott ilyen szempontból is előnyösebb a belső keletkezésű elemek használata. A kölcsönszavak egy részének hangteste nem mindig van teljesen összhangban a magyar nyelv szokásos hangsorépítési szabályaival, így ezek olykor - igaz, nagyon ritkán - az államnyelvet nem (jól) ismerő beszélőknek kiejtési nehézségeket okozhatnak; ezt a (jórészt inkább imaginárius) hátrányt nagyban csökkenti, hogy a laza beszélt nyelvben, ahol az ilyen kölcsönszavak többnyire használatosak, könnyen létrejönnek lazításos ejtésváltozatok.30 Identitáskifejező funkció tekintetében a ht és a km szavak szerencsésen kiegészítik egymást: a ht szavak a helyi, kisebbségi identitás, a szolidaritás kifejezői, ugyanakkor a sajátos ht szavak km megfelelőinek használatával egyetemes magyar identitását tudja kiemelni. A km szavak ismeretének és használatának emellett jelentős gyakorlati haszna is van: növeli a ht beszélők mobilitását, megkönnyíti péládul érvényesülésüket a magyarországi munkapiacon. Ezzel szemben a ht szavak közösségen belüli használata sokszor egyértelműbb, pontosabb, hatékonyabb kommunikációt eredményez, mivel nem minden sajátos ht lexémának van fogalmilag és stilisztikailag akár csak megközelítőleg is azonos megfelelője. Ha figyelembe vesszük, hogy a ht közösségek mérvadó társadalmi csoportjai, különösen pedig azok társadalmi elitje fontos érdeknek tartja a magyar nemzetnek és a magyar nyelvnek sokféleségben is meglévő egységességét, előnyösnek tarthatjuk azt a tény, hogy a ht magyar közösségek formális írásbeli nyelvhasználati normája elég szigorúan kirekesztő az érezhetően államnyelvi eredetű elemekkel szemben. Ez a tény ugyanis a közösségeket e sajátos ht szavak km megfelelőinek megismerésére és használatára, olyankor pedig, amikor ilyen megfelelők nem léteznek, megalkotására és elterjesztésére készteti, ami pedig fékezi a ht közösségekben létező nyelvi hiányt és regisztervesztést, s hozzájárul a magyar nyelv működőképességének megőrzéséhez. HIVATKOZÁSOK Andrió Edit 1995. A szerb nyelvnek a vajdasági magyar nyelvre gyakorolt hatása. Kassai Ilona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztá - lya. 235-243. Andrié Edit 2000. Közvetlen alaki tükrözés az újvidéki magyarok nyelvhasználatában. Borbély Anna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya. 11-16. 30. Ilyen pl. az Er Fv Va Ka Hv Mv Öv infarkt ’szívinfarktus’ szó infart változata.
