Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
100 Lanstyák István 4.5.5. Alaki kölcsönszavak A nemzetközi eredetű szavak egy részének hangalakján nyomot hagyott az államnyelvi közvetítés; az olyan lexémákat, amelyek a közmagyarban is megvannak, de egy vagy több ht változatban hangalakjuk a közmagyartól némileg eltér, hasonlít viszont államnyelvi megfelelőjükre, alaki kölcsönszavaknak nevezzük. Ilyenek pl. a következők: Er ádzsent Fv agent Va Flv agent ’ügynök’, Er Fv Ka Hv agronóm Va Mv agronom ’okleveles mezőgazdasági szakember’, Va Flv anarchizmus ’anarchia’, Fv Ka archív [ar/ív] Hv Őv arhív Mv arhiv Er Va Hv arhíva ’levéltár; archívum’, Fv Va Hv Mv Öv huger ’kotrógép, markológép; bagger’, Er Fv Ka bufet ’büfé’, Er Fv buldózer Fv buldozér : buldozér Va Mv buldozser Hv Mv buldózser ’földtoló gép’, Fv Ka diplom ’oklevél, diploma’, Er Fv Va Ka Hv ekonómia ’közgazdaságtan; ökonómia’, Fv fakulta Va Ka Hv fakultét Mv fakulteta ’egyetemi, főiskolai kar’, Mv fotoszintéza ’fotoszintézis’, Er Fv Va Ka Hv Mv Őv infarkt ’szívroham, infarktus’, Mv Őv kamt ’kenu’, Hv komfor ’kényelem, lakályosság, komfort’; Er Fv Őv kontakt ’összeköttetés, érintkezés, kontaktus’, Er Fv Ka olimpiáda ’tantárgyverseny’, Fv Va penálé ’kötbér; pönálé’, Fv prax Va Mv Hv praksza ’(szakmai, tanítási) gyakorlat’; Er Fv Va Ka Hv referát ’beszámoló, jelentéstétel; referátum’, Va szimpatizőr ’szimpatizáns’, Er Fv Va Ka Hv Mv Őv szkleróza ’szklerózis’, Fv Va Hv sztatika ’statika’, Fv Őv transzparent ’szöveggel ellátott hordozható tábla’, Er Fv Va trolejbusz ’trolibusz’. Viszonyulás Általában véve az államnyelvből származó közvetlen kölcsönszavak beszélői megítélése kedvezőtlen; több bizonyítékunk is van rá, hogy ezeket a legtöbb beszélő nem is tekinti magyar szavaknak.26 Sok esetben bizonyára ez motiválja a közvetett kölcsönszavak, különösen a kalkok létrehozását. Mivel azonban a laikus beszélők nem minden államnyelvi eredetű szónak ismerik föl az államnyelvi eredetét, az egyes szócsoportok megítélésében jelentős különbségek vannak, mégpedig oly módon, hogy minél kevésbé látszik a szón annak államnyelvi eredete, annál elfogadhatóbb a beszélők számára. Az előzőekből következően a legkevésbé elfogadhatók a laikus beszélők számára a nyilvánvalóan államnyelvi eredetű, az államnyelvben szóképzéssel keletkezett, azaz államnyelvi képzőmorfémát is tartalmazó szókészleti elemek és még inkább az államnyelvi állandósult szókapcsolatok. Ezek használata emiatt általában a mindennapi beszélt nyelvre korlátozódik, s ennek megfelelően „bizalmas” stílusértéküek; egy részüket csak a kevésbé iskolázott, ill. erős államnyelvi hatásnak kitett beszélők használják. A hétköznapi beszélők valamivel pozitívabban viszonyulnak azokhoz a lexémákhoz, amelyek nem tartalmaznak államnyelvi képzőmorfémát, hanem tőszavak, és így államnyelvi eredetük nem annyira szembetűnő; ezek gyakran régi jövevényszavak az államnyelvben. Ezért aztán ezek némelyike formálisabb kontextusban is megjelenik, igaz, többnyire botlásként; pl. a föntebb is említett Fv válenda ‘heverő’ szóra több adatunk van nyomatásban vagy az interneten megjelent apróhirdetésekből. A nyilvánvalóan államnyelvi eredetű szavak olykor elfogadhatóbbá tehetők csonkítással és ún. Játszi’ -i képzővel való ellátással, ezáltal ugyanis államnyelvi eredetük kisebb-nagyobb mértékben elhomályosul (1. a fönti példákat).27 26. Ehhez hasonló attitűdök a Hu közösségben is fellelhetők; sok Hu beszélő is vonakodik bizonyos kontextusokban magyar szavaknak tekinteni a belső keletkezésű megfelelővel is rendelkező újabb idegen szavak egy részét, mondjuk a hepi, marti vagy a szőri szót. A nyelvművelő irodalomban és a különféle internetes fórumokon általában úgy beszélnek az ilyen szavakról, mint „angol” szavakról, melyeknek „magyar” megfelelőjük a boldog, a pénz, ill. a bocsánat. 27. Az egyes kölcsönszótípusok eltérő megítélésére Fv viszonylatban 1. István Lanstyák-Gizella Szabómihály: Contact varieties of Hungarian in Slovakia: a contribution to their description. International Journal of the Sociology of Language 1995, 112. 111-130.
