Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A határon túli magyar szókészlet 99 státuszát az adja, hogy „nyelvsemlegesek”: aki nem ismeri feloldásukat, az tulajdonképpen nem tudhatja, hogy milyen nyelvből származnak;22 kivételt azok a betűszók képeznek, melyeket a ht beszélők „idegenesen” ejtenek (vő. Km CIA [szíájéj]; GDP [dzsídípí], AIDS [écc]).23 Magyarosan szokás ejteni a ht nyelvváltozatokban például a következő mozaikszókat: Fv be. [bécé] ’bakalár, bakkalaureus, baccalaureus’, Fv céó : CO ’polgárvédelem’, Fv DPH [dépéhá] ’áfa’, Fv DIČ [dics] ’adószám’, Fv emenvé : MNV ’(a rendszerváltás előtt) a helyi nemzeti bizottság’, Őv MWST [emvéeszté] ’áfa’, Fv jéerdé : JRD ’a rendszerváltás előtt: egységes földművesszövetkezet’, Ka KRU [kru] ’állami pénzügyi ellenőrző hivatal’, Fv s. r. o. : eszeró ’kft’, Va SZUP ’belügyi titkárság, szolgálat, rendőrség’, Er TVA [tévéá] ’áfa’. Idegenesen ejtődnek többek között a következők: Ka CVK [ceveká] ’Központi Választási Bizottság’, Mv DDV [dëdëvë] ’áfa’, Mv emso [emso] ’személyi szám’. Megjegyzem még, hogy az olyan államnyelvi mozaikszókat, amelyek államnyelvi képzőt is tartalmaznak, a magyarban már nem tekinthetjük mozaikszónak, ezek inkább a nyilvánvalóan államnyelvi eredetű közvetlen kölcsönszók közé sorolhatók, pl. Fv cédécsko [cédécsko, cédécskó] ’kompaktlemez, cédé’, Fv embécska ’a Škoda MB típusú gépkocsi’, Fv eszerócska ’kft’. Természetesen a magyarban nem mozaikszók azok az államnyelvi eredetű elemek sem, amelyek nyelvünkben nem használt államnyelvi szavakra mennek vissza, pl. Er aprozár ’zöldségüzlet’ (<— rom. aprozar <— aprovizionare cu zarzavaturi „zöldséggel való ellátás”), Ka kombát ’ezredparancsnok’ (<— or. kombát <— komangyir bataliona „ezred parancsnoka”), Fv zelovoc ’zöldségüzlet’ («— szik. zelovoc <— zelenina a ovocie „zöldség és gyümölcs”).24 4.5.4. Kölcsönhomonimák A közvetlen kölcsönszavak közt olyanok is akadnak, amelyek egybeesnek létező km szavakkal, anélkül hogy jelentésük közt összefüggés volna. Ezeket természetesen nem tekinthetjük jelentésbeli kölcsönszónak, vagyis nem tekinthetjük úgy, hogy egy meglévő km szó kapott új jelentést, hanem egy olyan szónak a közvetlen kölcsönzéséről van szó, melynek hangalakja véletlenül egybeesik egy létező magyar szóval. (Ez a tény egyébként megkönynyítheti a kölcsönzést.) Pl. Va Hv Mv bambusz ’vörösborból és kólából álló italkeverék’; Va banya ’gyógyfürdő’; Va Hv bíró ’iroda, ügynökség’; Er blattól ’érvényes menetjegy nélkül utazik; potyázik, bliccel’, Fv diéta ’napidíj’; Fv dressz ’konyhaszekrény mosogatója’; Őv drukker ’számítógép nyomtatója’; Fv fix ’filctoll’; Va koncert ’takarmánykeverék’; Őv kuli ’golyóstoll’; Fv lista ’keskeny léc’; Va Hv masszív ’hegytömeg, őshegység’; Va Hv patika ’edzőcipő, tornacipő’; Er patron ’főnök, tulajdonos’; Va Hv poén ’pont mint a teljesítménymérés eszköze’; Fv privát ‘albérlet’. Az eddig idézett lexémáknak mind a hangalakja, mind az írásmódja egybeesik egy másik lexémáéval. Előfordul, hogy két lexémának „csak” a hangalakja esik egybe, írásmódja viszont eltér egymástól: ilyenkor homofonokról beszélünk. Ilyen pl. a bordéj ’viskó, kunyhó’, Fv polozska [poloska] ’(könyvvitelben) tétel, bejegyzés’.25 22. Vö. a közmagyarban használatos olyan mozaikszókkal, mint pl. NATO, USA, UNESCO, FIFA; vécé, tévé, CD-ROM, DVD : dévédé. 23. Amint a közmagyarban is, a ht mozaikszók is írhatók magyarosan vagy idegenesen, kis- vagy nagybetűkkel, az adott mozaikszó jellegétől, ill. a megszokott használattól függően. 24. Van példa a magyarban is kiolvasható mozaikszóra: Fv grankó ’azonnal oldódó kakaópor’ (<— szí. Granko <— cseh Granko <— vranulované kakao „granulált kakaó”), magyarul is: granulált kakaó. 25. Ez utóbbi lexéma - így írva - csak homofon, de nem homográf, vagyis írásban különbözik a Km poloska szótól, ám kiejtésben egybeesik vele.
