Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
1918 utáni néprajzi kutatástörténet 91 kutatók mellett magyarországi szakemberek is bekapcsolódtak (a Vág és Garam közti terület falvainak vizsgálatába elsősorban magyarországi szlovák szakemberek: vö. Podolák szerk. 1992), míg a zempléni kutatásba Viga Gyula vezetésével a miskolci Herman Ottó Múzeum holdudvarához tartozó kutatók vettek részt (vö. Kaľavský szerk. 1993). Magdaléna Paríková részben ezekhez a kutatásokhoz is kapcsolódva, részben egyéni kutatási programjai keretében a második világháború utáni csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében Dél- Szlovákiába települt magyarországi szlovákok beilleszkedési folyamatait vizsgálta (Paríková 1994; Paríková 1995; Paríková 2001). Ján Botík a Szlovákia etnokulturális történetét megrajzoló nagyszabású müvében a térség multietnikus és multikulturális jellegét emeli ki (Botík 2007). Érdemes némileg hosszasabban is elidőzni a publikáció mellett! Elsőként a szerző olyan elméleti és terminológiai kérdéseket tisztáz, mint etnikum, etnicitás, etnikai közösség, nemzetiség, etnikai/nemzeti identitás, nyelv és kultúra, etnocentrizmus, etnikai sztereotípiák, társadalmi/nemzeti emlékezet, etnikai/nemzeti jelképek, mítoszok stb. Voltaképpen egy tudomány- és fogalomtörténeti szemlét ad, amelyben sorra veszi a felsorolt fogalmakkal kapcsolatos elméletek, elképzelések és magyarázatkísérletek kialakulását. A következő kisebb egység Szlovákiai etnikai képének történeti alakulásáról szól. Rövid őstörténeti vázlat után a név szerint is ismert népek (kelták, germán és szláv törzsek, avarok, magyarok stb.) bemutatásán át a történeti Magyarország északi területének (nagyjából tehát a mai Szlovákia területének megfelelő részek) népesedéstörténetét, majd a nemzetiségi viszonyok alakulását az 1918-ban létrehozott Csehszlovákiában tekinti át. A harmadik, a kötet gerincét alkotó, legterjedelmesebb fejezet az egyes, a ma is Szlovákiában élő etnikumok, jelesen a szlovákok, magyarok (Botík 2007, 62-81), németek, zsidók, ruszinok és ukránok, valamint romák, horvátok, szerbek, bolgárok és csehek történeti-néprajzi jellemzését adja. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindegyik fejezetrész (tehát a nem szlovák passzusok is) végtelen körültekintéssel, empátiával, a kapcsolódó irodalom bensőséges ismeretében készült. Amennyire az előmunkálatok, a forrásmunkái lehetővé tették, igyekezett mindegyik etnikumot hasonló szempontok szerint, hasonló belső tagolásban bemutatni. Rendesen etnogenezissel kezdi, ismerteti a korai népesedéstörténetet, majd a népi kultúra fő vonásait veszi számba. Szinte soha nem hagyja ki, hogy bizonyos interetnikus/interkulturális vonatkozásokat meg ne említsen. Végül, az utolsó fejezet a Szlovákia határain kívül élő, európai és a tengerentúli szlovák diaszpórákat mutatja be. Nem túlzás állítani, hogy Ján Botík ezzel a munkájával az objektivitásnak azt a végső határát érte el, amelyet egy, az adott témában nem érintetlen szerző elérni képes lehet (a kötetről részletesebben lásd: Liszka 2008b). Noha Szlovákia kétkötetes néprajzi enciklopédiája (Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska) jóval kevesebb önálló szlovákiai magyar vonatkozású szócikket hoz, mint magyar testvére, mégis megemlítendő ez a vállalkozás. Önállóan jelennek meg benne a szlovákiai magyarok (Maďary na Slovensku), palócok (palóci) és barkók (barkovia), néhány magyar kutató (Bartók Béla, Liszka József, Manga János, Méry Margit), illetve magyar (vagy annak is mondható) intézmény (Csallóközi Múzeum - Žitnoostrovské múzeum; Gömöri Múzeum - Gemerské múzeum) is kapott külön szócikket. Ezen túlmenően rengeteg általános szócikk példaanyagában szerepelnek magyar adatok is (Botík- Slavkovský szerk. 1995). Szlovákia népi kultúrája Kliment Ondrejka52 által jegyzett kislexikonának, címe dacára jóval kevesebb a magyar vonatkozása. A szlovákiai magyarok kapnak ugyan benne egy külön szócikket, ám ez inkább sztereotípiákon alapszik, s mintha még a rendszerváltás előtt 52. A szerző nem azonos az ismert Kliment Ondrejka folkloristával!
