Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
1918 utáni néprajzi kutatástörténet 89 sebben lásd: Liszka 2003c; Liszka 2005c; Liszka 2006c). A rendszerváltásra azonnal reagálva, még 1989. december 9-én megalakult a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság (1993-tól Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság), majd a komáromi Duna Menti Múzeum szervezeti keretei között 1991-ben Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztály. Az 1996-ban civil kezdeményezésként létrehozott, és azóta is magánintézetként működő Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezeti keretei között 1997. október 1-én megalakult a komáromi székhelyű Etnológiai Központ. 2002-től néhány évig a komáromi múzeum a Magyar Kultúra és a Duna mente Múzeumaként működött, illetve ebben az évben jött létre a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma is. Ezek az intézmények mind folytatnak bizonyos fokú kiadói tevékenységet is, ám a Fórum Kisebbségkutató Intézet ilyen típusú tevékenysége közülük kétségtelenül messze kiemelkedik. A rendszerváltás előtt egyetlen kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó foglalkozott szórványosan néprajzi tárgyú könyvek megjelentetésével is. 1989 után hegemóniáját elveszítette, s az AB-ART, a Kalligram, a Lilium Aurum, a Méry Ratio, a Nap és a Madách-Posonium Kiadó foglalkozik (hogy csak a nagyobbakat említsem) könyvkiadással. Közülük a legmódszeresebben a Lilium Aurum gyakorlatában van jelen a néprajzi könyvkiadás. A fentiek mellett kisebb helyi, regionális alapítványok, önkormányzatok is adnak ki időről időre, inkább honismereti jellegű, semmint tudományos igénnyel megírt néprajzi munkákat. Közülük messze kiemelkedik a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett létrehozott Gyurcsó István Alapítvány tevékenysége. Ez mára a Csemadok Művelődési Intézete aktivitásaival egybemosódott ugyan, de kiadványsorozata (csaknem félszáz kötet) a mai napig őrzi emlékét (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek). A rendszerváltást követően az egyes, állami kezelésben levő vidéki múzeumok értesítői, évkönyvei nagyobbrészt megszűntek, illetve legfeljebb óriási időbeli hiátusokkal látnak napvilágot. Időnként megjelenik ma is a komáromi és a dunaszerdahelyi múzeum évkönyve - igen szórványosan magyar nyelvű néprajzi tanulmányokkal is. A lévai Barsi Múzeum évkönyvei 1989 előtt kizárólag szlovák nyelvűek voltak, legfeljebb ritkán magyar összefoglalóval. Mára a magyar összefoglalások is eltűntek. A rendszerváltás után viszont felújította tevékenységét a 120 esztendeje alapított Gömör-Kishonti Múzeumegyesület. A jogfolytonosságot ily módon is hangsúlyozva, a régi egyesület évkönyvét számozásban is folytatva jelenteti meg ismét évkönyvét - csak magyarul. Az északi magyar peremvidék lapja alcímen jelenik meg a Gömörország című, negyedévenként megjelenő honismereti folyóirat (jellegében is leginkább a magyarországi Honismerettel rokonítható). Gyakorlatilag a Fórum Kisebbségkutató Intézetben készülő, hivatalosan a szlovákiai magyar tudományos műhelyek lapjaként megjelenő Fórum Társadalomtudományi Szemle immár a tizenkettedik évfolyamán is túljutott, és rendszeresen ad közre néprajzi tárgyú tanulmányokat, könyvismertetéseket is. 1999 közepén indult, abban az évben két számmal, majd évi három füzetben jelent meg. 2003-tól évi négy számban lát napvilágot. Az Irodalmi Szemle továbbra is közöl szórványosan néprajzi tárgyú írásokat. A másik, Szlovákiában megjelenő magyar irodalmi folyóirat, a Kalligram szintén ad közre időről időre néprajzi írásokat (pl. Erdélyi Zsuzsanna-emlékszám). A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos folyóirata, az Eruditio-Educatio 2006 óta jelenik meg évi 4 számban, szórványosan néprajzi, folklorisztikai tanulmányokkal, közleményekkel, recenziókkal. A korábbi hetilapok közül a Hét 1995-ben megszűnt. Ugyanez a sors várt az 1989-ban indult Napra is, amely liberálisabb ideológiát reprezentálva ugyan, de a Héthez, hasonló profilt képviselt. Ily módon időnként néprajzi írásokat is közölt. A Szabad Földműves megszűnt,
