Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
1918 utáni néprajzi kutatástörténet 87 Konferencia, a Határ mint néprajzi probléma címen (L. Juhász 2000d), 2002-ben a Kisemlékkutatók 15. Nemzetközi Konferenciája (L. Juhász 2002d). Jelek a térben címen a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karával közösen rendezett egy nemzetközi tanácskozást a szakrális kisemlékek terminológiai kérdéseiről (L. Juhász 2007f), amit egy további követett a kérdéses objektumok dokumentálásának digitális lehetőségeiről (L. Juhász 2009c). Fennállása tizedik évfordulója alkalmából az Etnológiai Központ Hagyomány - migráció - változás. A migrációs folyamatok hatása a szlovákiai magyarok népi kultúrájára címen rendezett tudományos tanácskozást (Liszka 2009g). Az Etnológiai Központ megalakulásával bizonyos fokú munkamegosztásra nyílott/nyílhatott volna mód: a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság a néprajzi kutatás társadalmi bázisának a megerősítésén munkálkodhatott volna), nagyobb erővel foglalkozhatott volna) az önkéntes gyüjtőmozgalom kiszélesítése érdekében, valamint a fiatalok továbbképzése terén. Az Etnológiai Központ ezzel szemben kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg, a tudományos könyvkiadást, továbbá a néprajzi könyv- és adattár gondozását és fejlesztését vállalta magára. Mivel a Társaság tevékenysége az utóbbi egy évtizedben gyakorlatilag szünetel, ez az elméletileg meglevő egyensúly ma hiányzik. Az önkéntes (honismereti) gyűjtőmozgalom mobilizálása részben a Pro Patria Honismereti Szövetség a Kulturális Örökség Védelmére elnevezésű szervezet tevékenységéhez köthető.50 Mérföldkövek címen megalakulása óta évente megszervezi a helytörténészek tematikus tanácskozásait Udvardon. Selmecbányán a Történelemtanárok Egyesületével karöltve nyaranta diáktáborokat szervez. Ezeknek a rendezvényeknek időről időre néprajzi vonatkozásaik is vannak.51 A Csemadok Művelődési Intézete Népzenei Adattára A Népzenei Adattár 1997-től a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezeti keretei között, annak dunaszerdahelyi székházában működik. Voltaképpen a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei Munkacsoport nevű tömörüléséből nőtte ki magát, Huszár László, a Csemadok Művelődési Intézete (amelynek 2004 óta a Népzenei Adattár is része) jelenlegi igazgatója szervezőmunkájának köszönhetően. Létrejöttében meghatározó szerepe volt Ág Tibornak. Tulajdonképpen az ő, a Csemadok támogatásával végzett, több évtizedes gyűjtőmunkájának az eredménye képezi a Népzenei Adattár kiindulási törzsanyagát. A Népzenei Adattár tevékenysége alapvetően a birtokában levő viszonylag nagy mennyiségű népzenei anyag tudományos feldolgozására és rendszerezésére koncentrálódik, miközben további saját gyűjtéseket is szervez, az amatőr népzenei mozgalom szereplői számára szakmai tanácsadást nyújt, valamint nyomtatott kiadványokat és hangzóanyagokat is közread. A szűk értelemben vett népzenei anyag mellett az adattárban szöveges gyűjtések (a Csemadok egykori Néprajzi Szakbizottsága tagjainak munkái), valamint néptáncanyag is található az adattárban. 3.3.4.2. Néprajz a magyar nyelvű egyetemi oktatásban Magyar vonatkozású felsőfokú néprajzi oktatásról, pontosabban a néprajz szerepéről a felsőfokú oktatásban csak az 1989 utáni időszak-50. Informálisan 1998-ban jött létre, ám megalakulásának pontos ideje a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellentmondásos. Mindenesetre 2000-ben jegyezték be hivatalosan is a Szlovák Belügyminisztériumban (www.cscmadok.sk/hu/183/szcrvezctek_adatbazisa) 51. Vö. Kamoncza Márta: Megőrizni örök értékeinket. Beszélgetés Lelkes Vincével, a Pro Patria Honismereti Szövetség előkészítő bizottságának tagjával. Új Szó 2000.3.28.
