Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
86 II. Kutatástörténet Végezetül a térségben működő tájházakról, vidéki néprajzi-helytörténeti gyűjteményekről is szólni kell. A kilencvenes évek első felének állapotaihoz képest (vö. Liszka 1994c) az ezredforduló utáni évtizedben alaposan megváltozott a helyzet. Egy sor korábbi tájház, néprajzi gyűjtemény az enyészetnek indult, miközben nem is nagy túlzással tucatjával alakulnak újak. A szóban forgó gyűjtemények státusa változó: vannak, amelyek teljes mértékben a területileg illetékes múzeum tulajdonát képezik. Mások esetében csak az exponátumok származnak az adott múzeum gyűjteményéből, megint máskor a múzeum „csak” szakmai felügyeletüket biztosítja. Aztán vannak olyanok, amelyek helyi kezdeményezésből (sok esetben magánkezdeményezésből), a múzeumi hálózattól függetlenül jöttek létre és működnek.49 A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja 1997. október 1-jén jött létre Komáromban a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja. A kutatóközpont, amely tevékenységét a nevében szereplő „etnológia” kifejezés alapján, „európai etnológia” értelemben fejti ki, a néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálata mellett nagy hangsúlyt helyez az interetnikus kapcsolatok kutatására éppúgy, mint a változásvizsgálatokra, valamint a történeti (főleg településtörténeti) aspektusok figyelembevételére. Céljai elérése érdekében (országhatárokon is átnyúló) kutatási projektumokat dolgoz ki és bonyolít le, illetve ilyen projektumokban vesz részt. Szakkönyvtárat (több mint hétezer kötet), néprajzi adattárat (több mint tizenötezer lapnyi kézirat) gondoz és fejleszt, valamint létrehozta a Szakrális Kisemlék Archívumot. Utóbbi a dél-szlovákiai települések kataszterében található szakrális kisemlékek teljes körű dokumentálását vállalta föl. Jelenleg több mint kettő és félezer ilyen jellegű objektumot tart nyilván (Liszka 2002c; Liszka 2007d). Eredményeit évkönyvében, az Acta Ethnologica Danubianában jelenteti meg, elsősorban világnyelveken. Könyvsorozataiban (Notifia historico-ethnologica; Lokális és regionális monográfiák; Interethnica; Jelek a térben) a Központ égisze alatt zajló kutatások eredményeit adja közre (vö. Liszka 1997a; Tóth szerk. 1999, 35-39). Műhelyében készülnek (L. Juhász Ilona munkájának köszönhetően) a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák kötetei. Ezek a Fórum Kisebbségkutató Intézet Könyv- és Adattárának kiadványsorozatában, a Miscellanea Bibliothecae Hungaricae-ban jelennek meg (L. Juhász 1998; L. Juhász 1999a; L. Juhász 2000a; L. Juhász 2000b). A Szakrális Kisemlék Archívum gyűjteménye propagálása céljából 1998- ban ,,Az Istennek dicsőségére". Szakrális kisemlékek a Kisalföldön címen egy fotókiállítást valósított meg a győri Xántus János Múzeummal közösen. A tárlatot Komáromban, Pozsonyban, Tőketerebesen, Csornán, Budapesten és az ausztriai Bad Ausseeben láthatták az érdeklődők. Az említett kiállítás törzsanyagára támaszkodva, kiszélesítve azt az egész szlovákiai magyar nyelvterületre, „Állíttatott keresztinyi buzgóságbul... ” Szakrális kisemlékek Dél-Szlovákiában címen egy újabb, valamivel több mint száz fényképnagyításból összeállított vándorkiállítás valósult meg. Napjainkig többek között Pozsonyban, Komáromban, Budapesten, Szombathelyen, Székesfehérvárott, Veszprémben, Tatán, Győrött, Aszódon, Ráckevén, Szolnokon és Balassagyarmaton volt látható (vö. Szacsvay 2007; Voigt 2007b). 2000-ben szervezésében valósult meg a XII. Nemzetközi Etnokartográfiai 49. Csupán a mennyiség érzékeltetésére, a teljesség legkisebb igénye nélkül a 2010-ben is működő tájházak, néprajzi gyűjtemények településjegyzéke: Áj, Barslédee, Barsvárad, Bény, Bős, Csata, Csicsó, Fámád, Gúta, Harkács, Hárskút, Ipolyszakállos, Ipolyszalka, Kalonda, Kisráska, Kistárkány, Kolon, Martos, Medveshidcgkút, Nagyfódémes, Nagymácséd, Nagymcgyer, Nagytárkány, Ncmcsócsa, Oroszka, Palást, Pcrbete, Szepsi, Szőgyén, Taksony, Tomaújfalu, Udvard, Vágsellye stb. (vö. Csáky 2010).
