Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
1918 utáni néprajzi kutatástörténet 83 nológiai Központja (1997), a tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely (1999), valamint a Csemadok Művelődési Intézete dunaszerdahelyi Népzenei Adattára (1995). Múzeumok, néprajzi gyűjtemények 1991. október 1-jén megalakult a komáromi Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya, azzal a deklarált céllal, hogy egy majdani önálló magyar múzeum kiindulási pontját jelentheti. Noha nem speciálisan néprajzi intézményről volt szó, tevékenységében, legalábbis a kezdeti időszakban a néprajzi munka dominált. Kutatási programokat szervezett, illetve bekapcsolódott a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság projektumába (Honti Kutatási Program). Részben kooperációban a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társasággal, részben önállóan konferenciákat valósított meg (1994: Cserkészet és néprajz). A Múzeumi esték című rendezvénysorozatával (amelynek keretében a társadalomtudományok jeles hazai és külföldi képviselői legújabb kutatási eredményeikről számoltak be s vitatták meg azokat az olykor aktív közönséggel) az együttgondolkodás iskolája szeretett volna lenni Komáromban (vö. Liszka szerk. 1993b). Évkönyvet jelentetett meg Acta Museologica címen (Liszka szerk. 1994a) és néprajzi bibliográfiákat adott ki (Fiilöp 1992; L. Juhász 1995; Liszka 1995d). A szlovákiai magyar tájak fafaragó művészete címen a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeire, valamint Kútvölgyi Mihály fotóira támaszkodva egy kiállítást hozott létre, amelyet először 1994-ben Komáromban, majd Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Galántán, Ipolyságon, Rimaszombatban és Rozsnyón, végül pedig (1995-ben) az ausztriai Köpcsényben mutattak be (vö. Liszka 1995e). Gondozta a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság könyvtárát, továbbá egy szlovákiai magyar folyóirat-gyűjteményt hozott létre. Az 1990-es évek második felének politikai berendezkedése az Osztály munkáját gyakorlatilag stagnálásra kárhoztatta (vö. Liszka 1998a, 94-109; Mácza 2007, 78-79). Miután 1999-től a komáromi múzeum fenntartója a Nyitrai Kerületi Hivatal lett, az Osztály a Magyar Kultúra Múzeuma Főosztálya néven létezett. A komáromi Duna Menti Múzeum 2002-ben a Nyitra Megyei Önkormányzat által kibocsátott új alapítólevél értelmében viszont a Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeumává lett (vö. Danter 2006a, 136-137; Mácza 2007, 81). A formális átnevezést nem követhette azonban érdemi profilváltás, hiszen megyei múzeumként nem kaphatott országos hatásköröket. A következő választási ciklusban a Nyitra Megyei Önkormányzaton belüli politikai erőviszonyok megváltozásával aztán a múzeum 2007- ben korábbi nevét (Duna Menti Múzeum) kapta vissza. A Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma önálló osztályaként, pozsonyi székhellyel alakult meg 2001-ben a Magyar Kultúra Dokumentációs Központja, amely egy éven belül önállósult, s az anyaintézmény szervezeti keretei között, de saját költségvetéssel létrejött Pozsonyban A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Állandó kiállítása Hagyományok és értékek. Magyarok Szlovákiában címen nyílt meg 2003-ban. Ennek néprajzi részlege (A szlovákiai magyar népi kultúra kincsestára) a szlovákiai magyarok népi kultúrájának kiemelt, jellegzetes (vagy annak vélt) jelenségeit mutatja be a Csallóköztől a Bodrogközig.47 Az intézmény időszakos kiállításai közt is találunk olykor néprajzi vonatkozásúakat (vö. Danter 2006a, 137-138; Danter-Gaučík szerk. 2002). A múzeum értesítője Acta Museologica Hungarica címen jelenik meg, mind ez ideig két szám látott napvilágot (2007-ben és 2008-ban), amely említésre méltó néprajzi anyagot ugyan nem tartalmaz, viszont a Lakatos Krisztina és 47. Lásd a kiállítás katalógusát: Tradície a hodnoty. Maďari na Slovensku - Hagyományok és értékek. A magyarok Szlovákiában - Traditions and Values. Hungarians in Slovakia - Traditionen und Werte. Die Ungarn in der Slowakei. Bratislava: Slovenské národné museum - Múzeum kultúry Maďarov na Slovensku 2003.
