Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
II. Kutatástörténet
1918 utáni néprajzi kutatástörténet 51 tok is vissza-visszatérő motívumai lesznek a falukutató fiatalok későbbi megnyilatkozásainak: „Nemzetünket két nagy társas réteg alkotja: a müveit városi elem és a fold népe. Amaz idegen befolyástól van átitatva, s csak a nép őrzi még tisztán ősi hagyományainkat, magyar voltunk biztos zálogát. Első feladatunk megismerni a magyar fold magyar népét.” Maga a kérdőív három fő egységbe tagolva a népköltés, a népszokás, néphit és a tájnyelv fő vonásaira, a kutatómunka során feltétlenül szem előtt tartandó szempontjaira hívja föl a figyelmet. A gyűjtési útmutató szerzőjének személye nem derült ki a négy nyomtatott oldalból. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szendrey Zsigmond által 1928-ban kiadott, az előző fejezetben már érintett kérdőív előképének is tekinthető ez, tehát az sem zárható ki, hogy ennek szerzője is Szendrey. A Sarló-gyűjteményben található példány szemmel láthatóan a nyomda számára volt előkészítve. Kérdés, kinyomtatták-e végül is ezt a szórólapot? A Mi Lapunkból fentebb időzett kérdéscsoport egyrészt átfogóbb, másrészt sokkal szűkszavúbb, így nem valószínű, hogy ezzel a kérdőívvel szerves kapcsolatban állna. Karel Choteknak 1924-ben jelent meg Turócszentmártonban egy átfogó kérdőíve a szlovák néprajzi kutatások beindításához. Nem lehet kizárni (bár bizonyítani is bajos lenne, hiszen annyira vázlatos utasításokról van szó mindkét esetben), hogy esetleg ezt is ismerte és fölhasználta Balogh Edgár az idézett felhívás megfogalmazásakor. A magyar néprajztudomány történetének egy fejezete kétségtelenül a „felhívások történetéről” szól. Ennek az a tanulsága, hogy az efféle pályázatkiírások, buzdítások nem szoktak tájainkon túl nagy visszhangot kiváltani, így történt ez esetben is. Két pályamunka, Csécs és Tardoskedd néprajzáról írott dolgozat készült el, amelyeket Solymossy Sándor és Györffy István bírált el szakmailag. Mindkét kutató a Tardoskedd néprajzáról készült pályaművet tartotta jobbnak. „Morvay Gyula munkája Tardoskedd községről komoly, tartalmas néprajzi leírás, melynek fő érdemét abban látom, hogy a szerző nem a mai, néprajzi szempontból kevésbé érdekes jelenségeket veti papírra, hanem visszanyúl a múltba, s inkább az öregebb emberek adatai alapján a régi állapotokat igyekszik a tudomány számára megmenteni” - írja Györffy. Láthatjuk, hogy Györffy ebben az esetben bizonyos szempontból konzervatívabb szemléletet képvisel, mint Balogh Edgár, hiszen az archaizmusok fontosságát emeli ki, miközben magában a felhívásban olyan (Györffy István szavaival) „néprajzi szempontból kevésbé érdekes” jelenségek is szerepelnek, mint a „mai költés”. Visszatérve a pályázathoz, Györffy „megfelelő átdolgozás után” Morvay Gyula munkájának kiadását is javasolja, amelyet a Szent György Kör is támogatni látszott - a terv azonban mégsem valósult meg. így szinte csak sejteni lehet, milyen tárgyköröket ölelhetett fel a rajzokkal is kiegészített munka. Ebben segítenek a szerző elszórtan közzétett kisebb adatszolgáltatásai (pl. Morvay 1929; Morvay 1982 stb.), illetve egy, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központjának adattárában levő, Morvay által később összeállított, 1960-ban véglegesített, mintegy rekonstruált tardoskeddi falumonográfia. A 343 gépelt oldal terjedelmű munka a falu történetét, a természeti környezetet éppúgy bemutatja, mint Tardoskedd korabeli társadalmát, a fontos munkaalkalmakat (házépítés, szántás - vetés - aratás stb.), a falu külső kapcsolatait, folklórját, viseletét stb. (Morvay: A- 1045). 1928-ban a Szent György Kör nem propagálta túl nagy lelkesedéssel a néprajzi gyűjtőmunkát, a falujárást. A Mi Lapunk egy rövid közleményében felhívta ugyan a figyelmet az efféle tevékenység fontosságára, de a szűkszavúság szembeötlő. Mindez azonban nem a lelkesedés lankadásával magyarázandó, hanem inkább azzal, hogy a felettes iskolai hatóságok nem engedélyezték ebben az évben a regösjárást. A konkrét néprajzi gyüjtőtevékenység szempontjából ez az esztendő nem sok új eredményt hozott, de magában hordozta már az elkövetkező időszak munkája módszertani vál
