Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

II. Kutatástörténet

1918 utáni néprajzi kutatástörténet 51 tok is vissza-visszatérő motívumai lesznek a falukutató fiatalok későbbi megnyilatkozásai­nak: „Nemzetünket két nagy társas réteg alkot­ja: a müveit városi elem és a fold népe. Amaz idegen befolyástól van átitatva, s csak a nép őrzi még tisztán ősi hagyományainkat, magyar voltunk biztos zálogát. Első feladatunk megis­merni a magyar fold magyar népét.” Maga a kérdőív három fő egységbe tagolva a népköltés, a népszokás, néphit és a tájnyelv fő vonásaira, a kutatómunka során feltétlenül szem előtt tartandó szempontjaira hívja föl a figyelmet. A gyűjtési útmutató szerzőjének sze­mélye nem derült ki a négy nyomtatott oldal­ból. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szendrey Zsigmond által 1928-ban kiadott, az előző feje­zetben már érintett kérdőív előképének is tekinthető ez, tehát az sem zárható ki, hogy ennek szerzője is Szendrey. A Sarló-gyűjte­ményben található példány szemmel láthatóan a nyomda számára volt előkészítve. Kérdés, kinyomtatták-e végül is ezt a szórólapot? A Mi Lapunkból fentebb időzett kérdéscsoport egy­részt átfogóbb, másrészt sokkal szűkszavúbb, így nem valószínű, hogy ezzel a kérdőívvel szerves kapcsolatban állna. Karel Choteknak 1924-ben jelent meg Turócszentmártonban egy átfogó kérdőíve a szlovák néprajzi kutatások beindításához. Nem lehet kizárni (bár bizonyí­tani is bajos lenne, hiszen annyira vázlatos uta­sításokról van szó mindkét esetben), hogy eset­leg ezt is ismerte és fölhasználta Balogh Edgár az idézett felhívás megfogalmazásakor. A magyar néprajztudomány történetének egy fejezete kétségtelenül a „felhívások törté­netéről” szól. Ennek az a tanulsága, hogy az efféle pályázatkiírások, buzdítások nem szok­tak tájainkon túl nagy visszhangot kiváltani, így történt ez esetben is. Két pályamunka, Csécs és Tardoskedd néprajzáról írott dolgozat készült el, amelyeket Solymossy Sándor és Györffy István bírált el szakmailag. Mindkét kutató a Tardoskedd néprajzáról készült pá­lyaművet tartotta jobbnak. „Morvay Gyula munkája Tardoskedd községről komoly, tartal­mas néprajzi leírás, melynek fő érdemét abban látom, hogy a szerző nem a mai, néprajzi szem­pontból kevésbé érdekes jelenségeket veti papírra, hanem visszanyúl a múltba, s inkább az öregebb emberek adatai alapján a régi álla­potokat igyekszik a tudomány számára meg­menteni” - írja Györffy. Láthatjuk, hogy Györffy ebben az esetben bizonyos szempont­ból konzervatívabb szemléletet képvisel, mint Balogh Edgár, hiszen az archaizmusok fontos­ságát emeli ki, miközben magában a felhívás­ban olyan (Györffy István szavaival) „néprajzi szempontból kevésbé érdekes” jelenségek is szerepelnek, mint a „mai költés”. Visszatérve a pályázathoz, Györffy „megfelelő átdolgozás után” Morvay Gyula munkájának kiadását is javasolja, amelyet a Szent György Kör is támo­gatni látszott - a terv azonban mégsem valósult meg. így szinte csak sejteni lehet, milyen tárgy­köröket ölelhetett fel a rajzokkal is kiegészített munka. Ebben segítenek a szerző elszórtan közzétett kisebb adatszolgáltatásai (pl. Morvay 1929; Morvay 1982 stb.), illetve egy, a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központjának adattárában levő, Morvay által később összeállított, 1960-ban véglegesített, mintegy rekonstruált tardoskeddi falumonográ­fia. A 343 gépelt oldal terjedelmű munka a falu történetét, a természeti környezetet éppúgy bemutatja, mint Tardoskedd korabeli társadal­mát, a fontos munkaalkalmakat (házépítés, szántás - vetés - aratás stb.), a falu külső kap­csolatait, folklórját, viseletét stb. (Morvay: A- 1045). 1928-ban a Szent György Kör nem propa­gálta túl nagy lelkesedéssel a néprajzi gyűj­tőmunkát, a falujárást. A Mi Lapunk egy rövid közleményében felhívta ugyan a figyelmet az efféle tevékenység fontosságára, de a szűk­szavúság szembeötlő. Mindez azonban nem a lelkesedés lankadásával magyarázandó, hanem inkább azzal, hogy a felettes iskolai hatóságok nem engedélyezték ebben az évben a regös­járást. A konkrét néprajzi gyüjtőtevékenység szempontjából ez az esztendő nem sok új ered­ményt hozott, de magában hordozta már az elkövetkező időszak munkája módszertani vál­

Next

/
Thumbnails
Contents