Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

Palócfold

349

A.: Meg tanultál jobban magyarul.

N.: Magyarul tsak ugyan tudok.

A.: Talán tótul se tudnád beszélni.

N: Az meg mondom, hogy igen nehezen nékem esik. A.: Tsudálatos dolog úgy hamar felejteni Anya nyelvét.

N. : Úgy mégyen a Világ sorja, ha az ember oly híres magyarok közibe megyen mind én voltam Pádarba és Perjéssen hamar felejti a Tóth nyelvet.

A.: Azok talán mind Felfalusiak?

N.: Felfalun nem voltam beszélni sem halottam azokat.

A.: Tanultad é valami más munkát is?

N. : Igenis tanultam.

A.: Mitsodásat?

N.: Szőlőbe sétálni és ott kapásokra bámulni.

A.: Hát még?

N. : Danólni, ugrándozni, játszani stb.

A.: Abból nem nagy hasznod lesz, tanulj inkább főnyi, szőni, várni abból meg veszed hasznát.

(B. Kovács 1985b, 56-57)

Ahogy arról az általános településtörténeti fejezetben már szó volt, a 20. század eleji kivándorlás a térséget is erősen érintette. Ennek mind a tengerentúlra, mind Európa fejlett nyugati országaiba (Belgium, Franciaország stb.) irányuló módozataira találunk példákat. A munka után kivándorlók anyagilag (pénzben, tárgyi javakban) segítették az itthon maradottakat, ami aztán az itt élők mindennapi kultúráján is visszatükröződik (használati eszközök, modem mezőgazdasági gépek vásárlásának a lehetősége, építészet stb.)

Amerikás magyar által állíttatott kovácsoltvas út menti feszület részlete. Jablonca (L. Juhász Ilona felv. 2000)

Családi fényképalbum, Belgiumból küldött temetői fotóval. Rudna (a komáromi Etnológiai Központ fotóarchívuma)