Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Palócföld 335 egyik sátorban (búdicska) Szent Orbán szobrát állították fel. Helembán a temetőben áll Szent Orbán kápolnája, benne Szent Orbán pápának egy helyi festő, Bánsághy Vince által készített képével. Ahogy azt Mácsai Imréné Mihalik Anna (sz. 1928), a harangozó felesége, énekes asszony elmondta, a kápolnát egy nagy jégverés emlékére építették 1828-ban. A hetvenes évek végéig a kápolnában Orbán-napon szentmise volt. Ilyenkor az oltárt szépen feldíszítették virággal. Ekkor a hívek egy helyi, Zsitvabesenyőről származó kántor által írott, a faluban kéziratos füzetekben fennmaradt Orbán-éneket is énekeltek. Szent Urbánhoz I. Szent Urbán Isten szolgája, Földi tökélynek példája. Lenyugszik élted alkonya tiszta fényben. Készen vár a szép korona magas menyben. II. Voltál szelíd mint a bárány De vétek ellen oroszlán. Alázatos, szeplőtelen, csendes félő. Szemérmés, józan menyben élő. III. Oh szent Orbán! szólj érettünk. Szívből kérünk, légy mellettünk! Hogy majd mikor Jézus bírónk jön Ítélni. Nézzen kegyes szemmel reánk s hívjon élni. (Helemba: Mácsai Imréné Mihalik Anna, sz. 1928. Saját gyűjt. 1993. Közölve: Liszka 2000b, 132) Nagyjából az 1970-es évek végén - mivel ravatalozó még nem volt a temetőben - halottat ravataloztak föl a kápolnában, s azóta sem lett újraszentelve. így az Orbán-napi szentmisék is megszakadtak. Valószínűleg itt is történtek Orbán megbüntetését célzó cselekedetek, bár a falubeliek ezt erősen tagadják. Említést érdemel még az az ipolyszalkai szőlőhegy aljában található, rúdra erősített képszekrény, amelyet szintén a jó termés biztosítása végett a szőlősgazdák állíthattak. 1993 nyarán a képszekrényben egy Madonnaszobor volt az alábbi, kézzel írott szöveg társaságában: Segítő Mária óvd meg szállő termésünket a természeti csapásoktól. (További részletekkel lásd: Liszka 2000b, 127-136) A térség, főleg annak városai háromnyelvű közegek voltak, ahol a magyar, a szlovák és a német anyanyelvű hívők gyakorlatilag napi kapcsolatban éltek. A helyi egyházi hatóságok is nemzeti nyelvükön szolgálták híveiket. Bizonyítja ezt egyebek között az az imafúzet, amelyet három nyelven jelentettek meg Rozsnyón, 1822-ben: A ’ Ro snyai Püspöki Megyebéli templomokban a ’ néppel mondandó imádságok. Ro’snyón: Mayer Jó’sef Betűivel 1822 Gebether, welche in der Bischöflichen Rosenauer Diözes in allen Kirchen mit dem Volke zu bethen sind. Rosenau: Joseph Mayer 1822 Modlitby, které sa w kosleloch Rožnawského Byskupstwa s ludom rikati magú. W Rožnawe: Jozef Mayer 1822 Zagiba Ferenc (František) egy mellesleg meglehetősen tendenciózus, a korabeli nemzetiségi viszonyokat a szlovákság javára összemosó munkájában leírja, hogy Szent Néti mártírnak Szcitovszky János által 1836-ban a rozsnyói székesegyházba szállított relikviái nyomán élénk búcsújárás alakult ki a városban, a zarándokok számára három nyelven, szlovákul, magyarul és németül tartottak istentiszteleteket (Zagiba 1947,41).
