Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

262

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

6. táblázat: Néhány kiemelt zoborvidéki településen általában felhasznált építőanyag statisztikai áttekintése

Helység

Kő, tégla

Kő-,

téglaalap, sár-, vályogfal

Vályog-,

sárfal

Fa-, egyéb fal

Cserép-,

pala-,

bádogtetö

Zsindely-,

deszkatető

Nád-,

zsúptető

1900

1910

1900

1910

1900

1910

1900

1910

1900

1910

1900

1910

1900

1910

Alsó-bodok

2

I

76

34

9

57

—

1

11

20

7

7

69

66

Bars-lédec

7

7

94

151

2

1

20

17

9

39

4

2

110

135

Béd

1

4

—

38

39

—

—

—

—

2

1

2

39

38

Kolon

—

9

124

110

—

3

—

—

2

16

19

13

103

93

Menyhe

—

—

—

75

100

3

—

—

—

1

16

14

84

63

Pográny

11

9

123

103

1

4—

—14

37

26

15

95

64

1

■ [šír

' 1 ______1

1ľ

____

Paraszti lakóház alaprajzi elrendezése. Gímes, 20. sz. első fele (Liszka József rajza, 2001)

gömbfákkal is megerősítették, és a tetőt 2-3 helyen oszloppal támasztották alá. Ebből alakult aztán ki a térségre jellemző gádoros bejárat, illetve a tornác (hambit), amit egy későbbi fázisban már teljesen be is falazhattak. Ily módon az első szoba mellett egy újabb helyiséget tudtak kialakítani. Az ilyen alaprajzi elrendezésű épületeket kulcsháznak mondták.

Noha a 19. század végén, a 20. század elején általában az első szobában helyezkedett el a kemencetest (siskó), amelynek a pitvarba (pitar) nyúlt a fütő- és füstnyílása, még a 20. század második harmadában is emlékeztek a térség északi falvaiban egy archaikusabb tüzelőberen-Parasztház gádoros bejárattal. Zoborvidék (Arany A. László felv. 1940-es évek eleje. FKI: 14882)