Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
220 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása húst tárolták. A présház tetejének nádborítása ugyanis kellemes, állandóan hűvös levegőt eredményezett. Pihenésre, borozgatásra alkalmas hely eredendően ezekben az építményekben sem volt. Idővel néhány módosabb gazda a nagyobb alapterületű alsó szintből téglafallal választott le erre a célra egy kisebb helyiséget. Többszintes présház (kétpadlásos pince). Szőgyén (Liszka József felv. 1984) Ami a fentebb bemutatott objektumok építési technológiáját illeti, elmondható, hogy némi fáziseltolódással követi a térség lakóházai építése során bevett gyakorlatot. Kisúj falun a présházak fala általában rakott sárfalból készült, míg a hozzá ragasztott kisházé paticsfal volt. A szőgyéni többszintes présházak temeti falból vagy sárfalból (rakott fal) is készülhettek. Az építményeket mindkét esetben hagyományosan náddal fedték (további részletekkel lásd: Liszka 1992b, 71-77. Vö. Dám 1990). *** A térség korábbi vízjárta voltából adódóan recens néprajzi gyűjtéssel még adatolható a mocsárvilághoz kötődő zsákmányoló gazdálkodás emléke, amit a Párisi-patak mentén, alapvetően Kürt és Köbölkút között húzódó mocsárvilág hasznának bemutatásával kísérlek meg érzékeltetni. A mocsár egyik legfőbb haszna a kitermelt nádból eredt. A nádvágás nehéz és nem veszélytelen munkáját a föld nélküli vagy csak nagyon kevés földdel, szőlővel rendelkező szegényebb réteg végezte bérmunkában, ritkábban résziből. A vágás télen, kemény fagy idejében történt. Ekkor a nádas területét nyilasoknak nevezett egységekbe osztották és háromtagú nádvágó bandákba (kaszás, marokszedő, kötöző) tömörülve tolókaszával (Köbölkút: gíp) vágták a nádat. Köbölkúton a tolókasza köpűs felerősítésű kétnyelű formája ismeretes. Gyenge fagy esetén deszkákat fektettek a vékony jégre, s azokra állva vágták le a nádat. Ilyenkor kiskaszával (Kisújfalu: rövidnyelű kasza, kézikasza, nádvágókés) arattak, amelynek Köbölkúton ismerték sarló és kasza formájú változatát is. Kiskaszával csónakból is arattak, valamint akkor, amikor a jég elég vastag volt ugyan, de a magas hó nem tette lehetővé a tolókasza alkalmazását. Mivel a kiskaszával történő aratás nehezebb, ezért ezt jobban meg is fizették (Liszka 1992b, 40. Vö. Csókás 1988a). 4.3.1.2. Gazdálkodás Zsákmányoló gazdálkodás A vizsgált területen a zsákmányoló gazdálkodás elsősorban a halászat, a mocsárvilág hasznának a kiélésében realizálódott. Ezzel kapcsolatban, néhány korábbi, szórványos adatot leszámítva (pl. Böszörményi J. 1990; Feszty 1881; Novák J.L. 1913; Varga 1942b) Csókás Ferenc egy dolgozatára (Csókás 1988a), valamint saját kutatási tapasztalataimra támaszkodhattam (vö. Liszka 1986d; Liszka 1992b, 31-43, további irodalommal). Tolókasza és különféle nádvágó kiskaszaformák Köbölkútról (Liszka 1992b, 40)
