Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Vág és Garam köze 215 ság megtakarított pénzét házépítésbe forgathatta. Mivel az építkezés mérnöki tervezéshez kötött engedélytől függött, az ötvenes-hatvanas évek kockaházai alapvetően egy típusra vezethetőek vissza. Balassa M. Iván az Alsó-Garam mente falvainak népi építkezését az 1970-es évek első felében vizsgálva megállapította: „a gyűjtés megindulásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a községekben rendkívül kevés a 19-20. század fordulóját megelőző időben épült hagyományos paraszti épület. Ennek több oka van, az egyik a két világháború közötti erőteljes gazdasági fellendülés, és ennek következtében a falvak erőteljes átépülése. A másik ok a világháború eseményeiben kereshető, a Garam alsó folyásának mente hosszas csaták színhelye volt, a községek sora többször is gazdát cserélt, s így az épületek tetemes része elpusztult” (Balassa 1990, 5). Mivel a szerző alapvetően az archaizmusokat kereste kutatásai során, tanul-5. táblázat: Néhány kiemelt településen általában felhasznált építőanyag statisztikai áttekintése a Vág és Garam közti területről Helység Kő, tégla Kő-, téglaalap, sár-, vályogfal Vályog-, sárfal Fa-, egyéb fal Cserép-, pala-, bádogtető Zsindely-, deszkatető Nád-, zsúptető 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 19101900 1910 1900 1910 Andód 2 2 1 4 101 155 — —8 56 4 5 92 100 Bart 2 3 23 86 237 157 — 1 33 97 45 7 184 143 Bény 6 10 8 167 258 124 — — 20 74 37 39 215 188 Köbölkút 18 30 109 132 189 185 — 2 49 137 52 39 215 173 Marcelháza 6 15 11 37 290 271 — — 8 27 18 31 281 265 Martos 4 11 4 14 130 132 101 107 4 92 3— 232 172 Tardoskedd 43 41 22 40 704 771— —84 265 48 24 637 563 Felújított lakóház a bátorkeszi kolónián (Liszka József felv. 2009)
