Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Mátyusföld 199 Szent Flórián szobra 1828-ból. Felsőszeli (Liszka József felv. 2010) a települést egy nagy tűzvésztől”, illetve ugyanabban az esztendőben egy árvíztől is. Ezért a templom középső harangján Szent Flórián képmása található. Minden évben a napját követő vasárnap körmenetet rendeznek a faluban. A szobor elé, amelyet 1827-ben állítottak, egy oltárt helyeznek, a szobrot és az azt övező vaskerítést pedig gazdagon fölvirágozzák. A körülötte lakók adják össze a virágot és a szükséges pénzt is. „Mindig annyi jön össze, hogy még a következő Jézus szíve körmenetre is marad belőle.” Az egész ünnepség a templomban szentmisével kezdődik, majd elindul a körmenet a Flórián-szoborhoz. Elöl viszik a keresztet, amit a gyerekek követnek, majd a férfiak és a tűzoltók következnek. Utánuk megy a pap, a sort az asszonyok csoportja zárja. Szent Flórián éneke Dicsérje minden hű szív községünk védszentjét: Szent Flórián vértanút, Istennek kegyelmét. Légy áldott az egekben, szentek közt a mennyekben! Kérd Istent, hogy népednek adjon bő kegyelmet. Szent Flórián, kérünk téged, tűz veszedelmétől mentsd meg a mi községünket s minden más veszélytől. Légy áldott az egekben, szentek közt a mennyekben! Kérd Istent, hogy népednek adjon bő kegyelmet. (Danczi é.n. 8) 3.3.2.4. Népszokás A naptári ünnepek mátyusföldi ismeretéhez különösen a farsangi szokáskörre, illetve a húsvéti korbácsolásra vonatkozóan rendelkezünk néhány jó és aprólékos leírással (Danterová 1993; Lukács 1981; Mórocz 1972; Mórocz 1978). Ami az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó szokásanyagot illeti, nos, ebben az esetben inkább szórványos adatokra (Danter 2000; Écsy 1985) és saját kutatási tapasztalataimra kell hagyatkoznom. Kivételt képez a magasabb kort megéltek kerek születési évfordulójának közös, újabb gyökerű megünneplése, amiről Nagy Ilonának köszönhetően alapos leírásokkal rendelkezünk (Nagy 1994. Vö. Nagy 1999). *** A naptári ünnepeket a Mátyusföldön is a gazdasági év munkaalkalmai és az egyházi év ünnepei határozták meg. Az évkezdethez itt is rengeteg szokás (köszöntők) és hiedelem kapcsolódik. Ezek alapvetően egy nagyobb térség anyagába illeszkednek szervesen.
