Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

170

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

Hajóvontatók, a háttérben két hajómalommal. Komárom (19. századi metszet)

Kedves, gyöngéd, asszonyszív-szülte gondolat!

A gyermek elmegy hazulról, elhagy apát, anyát, testvért, s ismét otthont talál; anya helyett anyát, testvér helyett testvért; - s eltávoztával nem marad üres a ház, gyermek helyébe gyermek jön, s ha a fogadott anya a gyermekének szánt gyöngédségekkel elhalmozza a jövevényt, arra gondol: éppen így bánnak most az enyémmel is a messze távolban; mert az anyaszerelmet semmi fizetésért megvenni nem, csak cserébe megnyerni lehet.

(Jókai 1926, 24).

A nagy magyar mesemondó leírása romantikus ugyan, ám a valóságot adja vissza, s életművében többször is visszautal erre. Egyik önéletrajzi írásában például így ír:

A komáromi felső gimnáziumnak olyan jó híre volt az én időmben, hogy Pozsonyból is ide küldték a német fiúkat tanulni - cserébe. Itt tanultak Stromszky, Laknék, Hakkenberger, s mind a négy Zsigmondy (ezek a mi fiaink voltak, a Jókaiak helyett cserébe); Adolf, a híres doktor, Guszti, Pest városi

mérnök (az én cseretestvérem), Pali, pesti ügyvéd és Vilmos, az artézi kútfúró...

(Jókai 1960,28)

JÓKAI MÓR

Koszorús KöltórtK e házban tölté ííss-ust tanulóéwit J Ennek,

és . ^ J

félszázados írót jubileuma nah emlékere,

A POZSONYI TOLDI KÖR

1894r.

Jóhat egykoriban hozzádjárt német igére. Most te sietsz hozzá nemzeti szóra. Pozsony, m

..... ****** .

Az 1835-37-es pozsonyi cseregyerek-időszakára emlékeztető Jókai-emléktábla. Pozsony (Görfol Jenő felv. 2002)

Ebben az időben - legalábbis az úri osztályok és az értelmiség körében - szinte általánosan bevett gyakorlatról beszélhetünk: nyelvet tanulni csak úgy tudták elképzelni, ha a gyerek abban a bizonyos nyelvi közegben töltött el egy adott időszakot. Erre számtalan példát lehet