Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
160 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása Hármas baleset emlékét őrző fakeresztek. Tejfalu (L. Juhász Ilona felv. 2004. Közölve: L. Juhász 2009a, 73) A legkorábbi, a 19. század középére visszanyúló adatokkal bizonyos, a csallóközi naptári ünnepekhez kapcsolódó népszokásokról Csapiár Benedeknek köszönhetően rendelkezünk. A vízkereszti szokásokról nem emlékezik meg, de röviden bemutatja a Gergely- és Balázs-napi szokásokat. Adatai szerint Balázs napján (február 3.) a gyerekek házról házra járva disznóhúst és szalonnát szedtek a „mesternek” (tanítónak), aki ezért egy uzsonna erejéig megvendégelte őket (Karcsay 1851, 502). A helyi tanító bevételkiegészítéseként funkcionáló Balázsjárás szokása még a 20. század első felében is élt. Az úszori adománygyűjtő gyerekek a következőket mondták a háziaknak: Ma van emlékezete az Szent Balázs püspök ünnepének, hogy a szegény deákok, házak szerint járjanak. Segítséget várjanak. Ugyan ezen szokásbú mink is gyüttünk a ti házatokba, hogy ha nekünk adnátok, vérest, májust, nagykolbászt. Adjatok kolbászt! Emedignu veredimu laudes, hogy fonjuk be a padlást, totus campus debitorum fórum gyermine. Adjatok ludat! Hadd mutasson jó utat! Totus campus debitorum forum gyermine. Hogyha nekünk nem adtok, fazekaitokban kárt valltok. Majd úgy fogunk táncúnyi, mint a Mónár tyúkjai. Kik elloptak árpába, az ellopott búzábu. Pokol előtt egy nagy fa, minden ágán hat szarka. Kapta ördög kaptafát, úgy megdobta a nagy fát, Mind lepotyogtak a szarkák. (Uszor: Khín Antal 1930-as évekbeli gyűjt. EA-106) Marczell Béla, aki ugyan bemutatja magát a szokást és egy köszöntő versikét is idéz, hozzáteszi, hogy „a Csallóközben ma már ezt a verset nem ismerik” (Marczell 1997, 20). Szinte kizárólag a Felső-Csallóközben gyakorolják azt a maszkos alakoskodással egybekötött, adománygyűjtő farsangi felvonulást, amit a helybéliek dőrejárás néven ismernek. A szokás első feljegyzéseitől napjainkig figyelemre méltó pályát futott be. Most ezt tekintem át röviden. Khín Antal 1935-ben írta le először a tejfalui dőrejárást (ezt megelőzően vannak ugyan említésszerű adataink a dőrejárásra vonatkozóan, ám a szokás részletes bemutatását korábbról nem ismerjük). A dőrejárásra hús
