Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Csallóköz 131 fokozatosan váltotta fel a lovakkal hajtott járgányos cséplőgép. Fejlettebb munkamódszer volt a gépiivel való cséplés, amit rendszerint járgánnyal hajtottak [■■■] A járgányt körbejárva 4, vagy 6 ló húzta. A forgató erőt fogaskerék áttételével a gépiire vitték át. Ez kb. 130 cm magas, forgódobbal ellátott, deszkából készült szekrény volt. A gabonát kézzel adagolták, etették, a szalma, a törek és gabona együtt ömlött ki a dob alól. A mag mint súlyosabb a legalulra került, de a szalmából és törekből favillával ki is rázták. Az így különválasztott gabonát még ki kellett rostálni. Az árpa szálkás maradt, ezt mozsarakban, nagy vastörővei tisztították meg. Erre a célra használták még az ún. ’S’vágót is, amit később takarmány-előkészítésnél répaszeletelésre is használtak. (Csallóközcsütörtök: Sill 1996, 227-228) Az első, gőzerővel hajtott cséplőgépek szintén a 19. század utolsó évtizedében jelentek meg Csallóköz-szerte. A 20. század első évtizedeiben már szinte minden nagyobb településen cséplőgéptársaságok alakultak, melyek az egyes gazdák gabonáját részibe csépelték (masinázták). Az új gépek megjelenését áttételesen A cséplőgépbe esett lány balladájának nagy népszerűsége is bizonyítja, hiszen a benne megénekelt balesetek szinte napirenden lehettek abban az időben. Vannak azonban, éppen a térségből, korábbi adataink is a járgányos cséplőgép okozta balesetre. A Vasárnapi Újság tudósítója 1857-ben írja le, hogy midőn éppen a helyi kolostor megtekintése után onnan kilépett, „egy elhalaványult arczu ember megáll előttem lovával, s nagy ijedten azt mondja: siessek Nagy-Szarvára, mert a grófné, Batthyányi Antonia, boldogult Batthyányi József neje, született Tamóczy A. Pestről hozatott cséplőgép által elkapatván, nagy szerencsétlenség érte. Én semmit sem időzvén, elsiettem az említett helyre, s a grófnét halálküzdelmek, iszonyú jajgatások közt találtam, többektől körülvétetve, kik csak hamar elbeszélék, hogy a grófné a cséplőgépet megnézvén, midőn a gép mellett haladni akarna, krinolin szoknyáját a gépen függő drót megkapván, a krinolinban levő vas által visszatarthatatlanul a gép alá rántatott, s egyik lába tökéletesen eltörvén, a másik megszaggattatott. - Felgyógyulása, az orvosok állítása szerint, előhaladt kora miatt, nagyon kétséges.” (Vasárnapi Újság 4, 1857/41,436). Halálos szerencsétlenség egy misérdi cséplőgépnél Kedden délelőtt az egyik misérdi gazdálkodó cséplési munkálatainál halálos munkásszerencsétlenség történt, Danis Mária 21 éves misérdi lány kéveadogatás közben oly szerencsétlenül csúszott meg, hogy az etető dobjába került. A dob Danis Mária ballábát teljesen leszakította. A szerencsétlenség láttára a gépet leállították és a szerencsétlenül járt munkásnőt elsősegélyben részesítették, aki mielőtt a pozsonyi mentők megérkeztek volna, elvérzett. A csendőrség a bevezetett nyomozás során megállapította, hogy egy hiányzó deszka okozta a szerencsétlenséget. Ennek alapján a gépészt letartóztatták és a pozsonyi ügyészségre szállították be. (Somorja és Vidéke 1934/31, 2) *** A cséplőgépbe esett lány Falu végén most csépelik a zabot, Három kislány rakja föl az osztagot. Farkas Julcsa is felment az osztagra, Véletlenül beleesett a dobba. Az etető lekiált a gépésznek, Gépész uram, álljon meg a masina. Gépész uram, álljon meg a masina, Farkas Julcsa beleesett a dobba. Józsi bácsi, mentse meg a kezemet, Ne hagyja elveszni életemet. Mentenélek, édes lányom, nem lehet, A szoknyádot elkapták a kerekek. Farkas Julcsát föltették a szekérre, Úgy vitték a főorvos úr elébe. Főorvos úr rátekint és azt mondja, Ennek csak a jó Isten az orvosa.
