Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Bevezetés tam, hogy éles határvonal nem húzható az egyes témák közé sem. Tehát a néphitet, a népi vallásosságot és a népszokást külön-külön tárgyalom ugyan, ám nyilvánvaló, hogy ezek ezer meg ezer szállal kötődnek egymáshoz. Hasonló jelenség a népi kultúra más alegységei között is megfigyelhető. Miközben többször is hivatkoztam már a szlovákiai magyar tájak néprajzi kutatásának fehér foltjaira, a kutatási hiányosságokra, azt is el kell azért mondani, hogy mindezek ellenére mára óriási mennyiségű adat jelent meg a térség hagyományos népi kultúrájáról nyomtatásban (erről részben tájékoztat a kötethez csatolt irodalomjegyzék), és hatalmas anyag vár feldolgozásra a különféle néprajzi adattárakban is. Ezek maradéktalan beépítése egy ilyen, mégoly részletes összefoglalásba is, jószerével lehetetlen. Mindebből adódóan a következő tájegység-karakterisztikák további szubjektív elemeket is magukon viselnek majd. Egyrészt a rendelkezésre álló és hozzáférhető anyagból a sorok szerzője akarva-akaratlan nyilván saját érdeklődési körének és szakmai kompetenciájának megfelelően válogatott. Ez még akkor is így van, ha minden esetben igyekeztem azokat a jelenségeket kiemelni, amelyeket az adott térségre jellemzőnek véltem. Ily módon például a Mátyás-mondákkal részletesebben a Csallóköz és a Palócföld bemutatása kapcsán foglalkozom még annak tudatában is, hogy ilyen történeteket (nem is keveset!) a Vág és Garam közti területről meg a Bodrogközből is ismerünk. Alapvetően azonban mégis az előbbi két tájegységre jellemzőek. A lucaszék készítésének szokása, illetve annak hagyománya gyakorlatilag bármelyik tájegységünk kapcsán bemutatható lenne, de mivel a Csallóközből rendelkezünk olyan leírással Khín Antal tollából, amely valódi lucaszékek ismeretén nyugszik, a jelenséget itt mutatom be részletesebben. A sort folytathatnám... Az egyes leírásoknál, ahol voltak ilyenek, igyekeztem saját kutatási eredményeimre támaszkodni, azzal, hogy természetesen mások eredményeire is hivatkozom.