Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
112 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása 2. CSALLÓKÖZ 2.1. A tájegység körülhatárolása, megnevezése, belső tagolása A Duna és a Kis-Duna által — amely utóbbi Gutánál a Vággal egyesülve Vág-Dunaként folyik tovább Komáromig, ahol ismét csatlakozik a Dunához - Pozsony és Komárom között közrezárt, egyszersmind Európa legnagyobb, 1813 négyzetkilométernyi folyami szigetét értjük alatta (vö. Czuczor-Fogarasi 1862-74, I: 893; Varga I. 1989, 7-8). Hangsúlyozni kell azonban, hogy még ebben a viszonylag egzaktnak tűnő esetben sem lehet a tájegység körülhatárolása során egyértelműen pontos vonalhatárt szabni. Ezt több tény is indokolja. Egyrészt közismert, hogy a középkor folyamán a Duna fő árama nem a mai Duna (más néven: Öreg- Duna) volt, hanem a mai Kis-Duna, amelyet érsekújvári Duna-ágnak is neveztek (pl. Ortelius 1665-ös térképén). Jelenlegi ismereteink szerint első alkalommal valószínűleg Luigi Ferdinando Marsigli jelölte 1726-ban megjelent térképén a Duna Pozsony-Komárom közti ágát a folyó főágaként (Marsigli 1726, 54. Vö. Magula 1981,9). Ebből is adódóan a mai Csallóközt és a tőle délre, már a mai Magyarországon elterülő Szigetközt együtt kezelték Csallóközként, s csak a 16. századtól, a német nyelvű megnevezésekben kezdték Große és Kleine Schüttinsel formájában megkülönböztetni őket: ahol az előbbi a Csallóközt, az utóbbi pedig a Szigetközt jelölte (Püspöki 1989, 10). Marsigli fentebb említett térképén is így szerepel: Schit Insula Maior - Schit Ins. Minor. Ez a szemlélet egyébként nemcsak a német (és a belőle latinosított) névhasználatban mutatható ki, hiszen a mai (illetve a közelmúlt) magyar népnyelvében is megtalálható (Szigetközre vonatkoztatva) a Kis-Csallóköz kifejezés. A Kis-Duna továbbá oly gyakran változtatta a medrét, hogy számos A Csallóköz Ortelius 1665-ben megjelent térképén (Ortelius 1665, 278 nyomán. Orosz Örs gyűjteményéből)
