Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
A munkaerő migrációja 91 40. táblázat. A havi átlagkeresetek nagyságának megoszlása 2003-ban és 2004-ben Kerület, Szlovákia 2003 2004 Havi átlagkereset összesen (Sk) index Szlovákia = 100 index 2003/ 2002 összesen (Sk) index Szlovákia = 100 index 2004/ 2003 Pozsonyi 18 877 131,4 107,1 21 016 132,8 111,3 Nagyszombati 13 360 93,0 107,0 14 670 92,7 109,8 Trencséni 12 735 88,7 104,6 13 907 87,9 109,2 Nyitrai 12 147 84,6 106,3 13 252 83,7 109,1 Zsolnai 12 600 87,7 104,5 13 930 88,0 110,6 Besztercebányai 12 246 85,2 105,2 13 309 84,1 108,7 Eperjesi 11 385 79,3 105,4 12 535 79,2 110,1 Kassai 14 138 98,4 108,3 15 440 97,6 109,2 Szlovákia 14 365 100,0 106,3 15 825 100,0 110,2 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. A nemzetközi migrációt fékező jogszabályok 2004 tavaszán átértékelődtek, mivel Szlovákia az EU tagjává vált, azonban a délszlovákiai munkaerő tömeges elvándorlásának semmi jele sem tapasztalható, mindössze a határon átívelő napi ingázó jellegű munkavállalás jelenségének lehetünk a tanúi (a munkát vállaló dél-szlovákiai lakosok döntő többségére a napi ingázás jellemző). A dél-szlovákiai munkaerő ingázó munkavállalásának két alapvető gazdasági oka van: a munkalehetőségek hiánya a lakóhelyükön, valamint a közel 25%-kal magasabb magyarországi átlagbérszint. A Magyarországon dolgozó dél-szlovákiai népesség számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, 2008 tavaszán a munkaügyi hivatalok becslése alapján 26 ezer dél-szlovákiai munkavállaló dolgozott Magyarországon, döntő részük - közel háromnegyedük - Nagymegyer, Komárom, Párkány és Ipolyság vonzáskörzetéből utazott a határ menti magyarországi munkahelyére (a külföldön munkát vállaló szlovák állampolgárok összlélekszáma mintegy 177 ezer fő volt 2008 tavaszán). A legtöbben, kb. hatezren a Komáromi járásból ingáznak Magyarországra, ebből 40-40% a gépiparban és az elektrotechnikai iparban helyezkedik el, 10% az autóiparban, 3-3% az élelmiszeripar és a szolgáltatások területén dolgozik. A Dunaszerdahelyi járásból 2200-an dolgoznak a határ déli oldalán, az elhelyezkedett munkások 50%-a a gépiparban, 30%-a az elektrotechnikai iparban, 20%-a az autóiparban dolgozik. Az Érsekújvári járásból 1200-an, a Lévaiból 380-an dolgoznak a határ menti magyarországi megyékben. 2007-től a magyaroszági munkahely iránti migráció csökkenő tendenciát mutat, ennek oka egyrészt a szlovákiai bérek emelkedése, másrészt pedig a növekvő munkalehetőségek száma Délnyugat-Szlovákiában. A dél-szlovákiai munkavállalókat főleg a határ menti ipari nagyvállalatok alkalmazzák, s a munkaerő túlnyomó többsége a gyártásban helyezkedik el, ami egyben azt is jelenti, hogy olyan dél-szlovákiai munkaerő többsége alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A középvezetésben a munkavállalók egykét százalékát foglalkoztatják - a felső vezetésben és szellemi munkakörben pedig lényegében elhanyagolható a jelenlétük, mindössze néhány főről van szó. A dél-szlovákiai munkavállalók magyarországi foglakoztatottsági státusának két alapvető formája van: • állandó alkalmazásban levők a magyarországi vállalatnál - ezen csoporton belül jelentős részarányt képviselnek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók; • munkaerő-kölcsönzésben levők — ezen csoportot elsősorban az alacsonyabb iskolai
