Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
92 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében végzettséggel rendelkező dél-szlovákiai munkavállalók képviselik, akik az esetek többségében szlovákiai bejegyzésű munkaerő-kölcsönző cégeknél vannak alkalmazásban, miközben a tényleges munkát a magyarországi vállalatnál (kölcsönbevevő cégnél) végzik, kihasználva így a magyarországinál kedvezőbb szlovákiai foglakoztatási politikai és adópolitikai feltételeket. A fentiekben tárgyalt szlovák-magyar határ menti munkaerő-migráció jobb együttműködésre kényszerítette a regionális foglalkoztatáspolitikai együttműködésért felelős állami és önkormányzati intézményeket a határ mindkét oldalán 2004 és 2008 között. Ezek közül ki kell emelni a Dunaszerdahelyi járás és Győr- Moson-Sopron megye közötti együttműködést. Ezen két határ menti régió regionális foglalkoztatás-politikai együttműködése ugyan viszszanyúlik az uniós tagság előtti évekre, de a 2005. április 21-én a Dunaszerdahelyi járás Munka-, Szociális- és Családügyek Hivatala és a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ által aláírt Foglalkozatási Paktum új fényben világítja meg a határon átnyúló munkapiaci folyamatok kezelését. A kezdeményezés célja a szlovákiai és magyarországi foglalkoztatási színvonal növelése és a munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése a térség gazdasági társaságainak a bevonásával, valamint a meglévő munkahelyek megőrzéséhez szükséges szakképzések beindítása, az illegális munkavállalás megszüntetése. Az egyezmény előirányozza egy munkapiaci adatbázis létrehozását, amely a regionális munkaerőpiac feltérképezése által elősegíti majd a jelenlegi munkanélküliek munkavállalását, valamint nagy figyelmet szentel a nők, a pályakezdők és a megváltozott munkaképességű személyek munkapiaci lehetőségeinek az elősegítésére. A fenti célok végett a két intézmény aláírói évente legalább két alkalommal Foglalkoztatási Fórumot tartanak a helyi és regionális szintű gazdasági és társadalmi szervezetek bevonásával az egyezményben megfogalmazott tervek ellenőrzése és további koordinálása végett. 33. ábra. A munkaerő-kölcsönzés előnyei és hátrányai (hangsúllyal a szlovák állampolgárok magyarországi munkavégzésre való kölcsönzésére) Pozitívumok Negatívumok Az alkalmazott (munkaerőkölcsönzésben részt vevő munkavállaló) szemszögéből- az alacsony képzettségű szlovákiai munkaerő számára bevételi forrás biztosítása- vonzó lehetőség azon munkavállalók számára, akik csak szezonálisan szeretnek elhelyezkedni- sokféle munkahely, egyetlen munkaadó- kiszolgáltatottság a munkaszerződések ideiglenes volta miatt A munkaadó (kölcsönbevevő cég) szemszögéből- jelentős költségmegtakarítás (legfőképpen adó- és bérszintbeli különbségek miatt, valamint a kevesebb adminisztratív munka miatt - a munkaerő-kölcsönzőt terheli a bérszámfejtés, a dolgozó be- és kiléptetésének feladata, a munkaszerződés elkészítése, kapcsolattartás az adóhatósággal, a dolgozók adminisztratív és egyéb problémainak megoldása, a bérfizetések lebonyolítása stb.)- a lassú és fáradságos keresési procedúra, a hirdetések, a számos munkainterjú és az idő-veszteség elkerülése- a munkavállalók gyors pótlása- a munkaerő-kölcsönzésben levő foglalkoztatottak motiválatlansága- a munkaerő lojalitásának hiánya a cég iránt- a munkaerő-kölcsönzés kiválthatja a belső munkavállalók bizonytalanságát Forrás: A szerző saját szerkesztése.
